TISZAVIRÁGZÁS 2023.

https://www.facebook.com/groups/3431135713764594

2023.06.22.

A harmadik nap mostanában az utórajzásé. Utoljára 2009-ben volt négy napos Tiszainokán a tiszavirágzás. Ez a három napos forma ma is bejött!

Nagyon későn, és vontatottan, negyed nyolc után indult be valami pár száz egyedes rajzás. Foltonként kicsit erősebb, és sok gyenge szakasz. Sötétedés előtt kb fél kilenc tájékán összeállt még a folyóközepén egy gyenge kompenzációs repülés. Kilenc órára Véget ért a Tiszainokai kikötőben a 2023. évi tiszavirágzás.

Összegezve: A június 20.-án kedden az előző évek virágzásainál kicsit erősebb 3-500.000 egyedszámú kérészrajzás volt tapasztalható. Június 21.-én szerdán, nagyon rég nem látott élményben volt részünk, 1 millió feletti egyedszámú repülést láthattak a szerencsések, akik itt voltak. Úgy látszik, hogy a két fővirágzás napján nagyon kedvezők voltak a rajzás feltételei, mert utóvirágásra csak nagyon kevés kérész”jelentkezett”.

Látogatóink a három nap alatt kb 5-600-an voltak. Reméljük életre szóló élményhez jutottak, és tiszavirágzás megtekintése után közelebb kerültek a természet csodás világához.

Jövőre találkozunk a 2024-es tiszavirágzáson a Tiszainokai kikötőben.

2023.06.21.

Azt hiszem, túl hamar ellőttem a tegnapi nap jelzőjeként a gyönyörű szót! Ma ennek a fokozását kellene kitalálnom, de talán a varázslatos, elbűvölő, lélekemelő jelzőket kellene csatasorba állítanom a mai tiszavirágzás jelzőjeként.

A mai nap egész nap a körül forogtak a gondolataim, hogy vajon az elmúlt évek tiszavirág-történéseinek mi lesz az idén a kimenetele. Csökken az állomány vagy növekedni fog. A tegnap esti rajzás a növekedés irányába mutatott, mert az intenzitása, összehasonlítva a tavalyival, hasonlatos volt. Azon agyaltam napközben, hogy tud-e több lenni ma?

Aztán fél négykor leszakadt az ég 3/4 óra alatt 20 mm eső esett. Mire kezdődött az inokai megfigyelés, addigra éppen kisütött a nap. Egy kicsit meghűlt a levegő, kellemes páradús, időnként fel-feltámadó kicsit szeles időnk lett zivatar után. Számtalan ilyen virágzást éltem már meg. Az jutott eszembe, amikor, talán 2016-ban a kérészekre várva, a szakadó esőben állam talpig viharkabátban a móló végén és aggódva néztem, mikor fog elállni az eső. Vagy 120 bátor ember tele optimizmussal nézett rám, mintha én tudnám elállítani az esőt. És tényleg elállt, kisütött a nap, és a virágzás is beindult.

Ma szerencsére, nem így kellet várni, mert 6-ra kitisztult az ég és már a folyó közepén cikázott néhány hím. Ezek jó jelek, így utólag összerakva a dolgokat, de én csak az aggódásra emlékszem, ami addig tartott, míg az első baráti társasággal el nem indultam. A nagy rajzások előjele, hogy a déli kis kör kanyar előtt szakaszán indul be a fiúk tömeges megjelenése. Rengeteg második vedlésre kirepülő hím igyekezett, az ár miatt most vízre hajló fák lombozatára. Aztán mire visszafelé indultunk a kikötő felé, a folyó-közepi lány szakasz is megerősödött. A kikötő előtti mindig jó kérészes helyek is beindultak. Fél hétre, mintha vezényszó hangzott volna el, szó szerint bedurrant a rajzás. 7 órára érte el a csúcsát, amikor is, becslésem szerint, milliót meghaladó egyedszámban lepték el a Tisza virágai a vizet, illetve a folyó feletti légteret. Ha éveket kell összehasonlítanom, akkor azt kell mondanom, hogy a 2009-év óta ekkora rajzás nem volt, mint a mai.

Akik tegnap eljöttek megnézni a Világ eme csodáját, azokat bátornak mondtam tegnap. Ma akik eljöttek, azokra a szerencsés jelző illik a legjobban.

Holnap is lenn leszünk a kikötőben, talán egy jobb utórajzást még megélhetünk!

2023.06.20.

A rengeteg aggódás jár a fejemben. A tegnap(hétfő), felért egy hatalmas csalódással, még 15 év”tapasztalata” után is. Vasárnap a szép előrajzás után kihirdettem a túrák időpontját, aztán másnap semmi. Próbáltam magamtól elhessegetni a felelősséget, tényleg nem tehet az ember róla, ha nem az történik, amire számít, de nem lehetett mást tenni vártuk a vendégeket! És a bátrak, a tegnap esti nem túl biztató hírek után is, eljöttek újra csodát várni és látni.

Fél hatra érkeztem a kikötőbe. Ebben az évben először a tetthelyre, a tiszainokai kikötőbe hívogattunk kérészlesre. Kicsit furcsa volt, mert a korábbi verzió szerint a Tiszakürti Arborétumban tudtam képeket is vetíteni eladásom alatt. Itt ez nem állt rendelkezésemre, de abban bíztam, hogy képszerű előadásommal érthető tudok lenni. Nem sokkal a negyedórás előadás után,negyed hétkor már megjelentek a portyázó fiúkérészek, és fél hétre hatalmas sürgés-forgás támadt a partszéli 5-6 méteres sávban. A leglátványosabb hímkérész vedlések indultak. Mindenre rászálltak és vedlettek másodjára a hímek. Látványosan összeálltak a párzás tiszavirág formációi. Közben gyorsan felfejlődött a nőivarú egyedek folyó közepi repülése is. A virágzás csúcsa kb hét óra körül alakult ki. Csúcsban az általam becsült egyedszám: 3-500 ezer körüli lehetett.

Hatalmas egyedszám ugrás a tegnapi nap pár itt-ott elvétve megjelenő egyedeihez képest. A virágzás vége a sötétedésbe is belehajlott(21 óra).

Azt gondolom, hogy holnap, szerdán még remélhetőleg egyedszám csökkenés nélküli rajzás lesz. Csütörtökön pedig már utórajzás. Meglátjuk mit hoz a holnap!

2023.06.19.

Igazi nyári nap, délután fátyolfelhős 30 fokos meleg. Egész nap a tegnapi rajzás kavargott a fejemben, és kétségek. Vajon mi fog történni a vízen ma este? Nyilván most, amikor a beszámolómat írom már tudom, de napközben jó pár alkalommal kétségek sokaságával tetézve jutott az eszembe.

Szokásom szerint hatkor vágtunk neki a szokásos útvonalnak. Irány észak, 4 kilométer fölfelé. A víz csendesnek mondható, csak néha borzolta fel néhány szélfutam pelyhes felületét. Minden csendes, csak a motor halk zümmögése a hátam mögött. Az első magányos kérészfiúra fél hét táján találtunk rá, aztán már többre is. Több tiszavirágzás alkalmával tapasztalt jelenség következett be, egy jobb nap után (tegnap), egy erőteljes visszaesés jött. Ma ez történt! Összesen talán 2-300 kérésszel találkoztunk, de igazi rajzásról ma nem beszélhettünk. Több éve, szinte mindig ugyan erre a kottára játszik a jelenség, mire kétségek között vergődve eljutunk a fővirágzáshoz. Annak ellenére, hogy a legjobb időpontot szeretnénk kiajánlani, ahogy tegnap is írtam, mindig bekövetkezhet váratlan fordulat, ami miatt nem az történik, amit az ember valószínűnek tart. Egyedüli biztos pont az, amit a megfigyelés alatt tapasztalok, és leírok. Ma ez történt, és holnap az lesz, amit kapunk a természettől. Tiszavirág biztosan lesz, a rajzás mértéke nem biztos! Holnap meglátjuk!

2023.06.18.

Ebben az évben éppen 15 éve, hogy az első tiszavirág túránkat megszerveztük. Visszaemlékezek, mekkora izgalommal mertük kiírni az első túranap időpontját. De az elmúlt 15 év alatt ez az első lépés mindig ugyanazt a dilemmát okozta. És most is azt okoz! Akik rendszeresen olvassák napi bejegyzéseimet, tapasztalhatták, hogy mindig megpróbálok a realitás talaján maradva tudósítani, elhárítva az időpont saccolgatást. Még akkor is, ha akár hány év tiszavirágzása már a hátunk mögött van. Csak a tények számítanak!

Ma egész nap sütött a nap, ami számomra jót sejtetett. Amikor elmúlnak a medárdos felhők, akkor szokott itt nálunk kezdődni a tiszavirágzás. Már délután 4-kor azzal fogadtak vízen közlekedő ismerőseim, hogy láttak egy fiú kérészt. Ez egy elég nagy csoda este 6 előtt kérészt látni. Mi pontban 6-kor indultunk vendégeimmel, Dalma és családja egy táborból hazafelé látogattak meg. Felfelé indultunk Kécske felé, az első 100 méter után, már mi is találkoztunk az első fiú kérésszel, és pár pillanat múlva egy nősténnyel is. A kövezéseket elhagyva egyre többen lettek. Becslésem szerint egy látótérben 30-50 egyed repülhetett. A visszaúton már a folyó közepén repülő nőstények kompenzációs repülése is összeállt. Igaz, az első valamirevaló elővirágzási napon, nem nagy egyedszámmal, de a folyó közepén együtt repültek. A mai csúcsban egy látótérben kb. 100-ra becsülöm a számukat.

Mint azt beszámolóm elejéből is sejthetik a mai repülésből következtetve az idei túranapunk időpontjai: 2023. június 20 – június 21. ( kedd és szerda). A holnapi nap még valószínűen erősebb elővirágzás lesz. A kikötőben, ugyan még szervezett túra nem lesz, de 18 órától csónak bérléssel Julcsival, akár vízről is lehet a rajzó kérészeket megfigyelni.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy természeti jelenségről van szó, a napi változások, akár időjárás függőek is lehetnek, változhat a rajzó egyedszám. Egy biztos! Kérészeket már fognak látni.

2023.06.17.

Kavarognak a gondolatok, mert hogy azt kérdezi a Goggle, hogy: Mi jár a fejedben László? Mostanság majdnem csak a tiszavirágzás jár a fejemben. Persze más dolgok is, de főképpen ez. Sokszor kicsit bonyolulttá teszi a napom a dolgok praktikus összeszervezése. Ma is ez történt! Rég szervezés alatt volt Molnár Levente operaénekes koncertje Kunszentmártonban, amire, ha virágzik a Tisza, nem tudtam volna elmenni. Így viszont ott lehettem. Fantasztikus volt!

Ebből következik, hogy egyszerre két helyen nem tud lenni az ember. Tehát, a vízre ma nem mentem! De ez sem így igaz, mert megkértem Julcsit és a kislányát Rékát, hogy legyenek a kihelyezett szemeim és járják be a szokásos útjaimat.

Szóval ma nem ültem hajóba, de a kikötőbe voltam a koncert után és meghallgattam miről is kell írnom, mit láttak ők. Nemcsak szavak születtek, hanem képek is. Elkészült az év első tiszainokai kérészportréja.

Ma egész nap a napocska bágyadtan törte át a vékony felhőzetet., de délután ötre teljesen kitisztult az ég. A melengető nap fákon áttörő pászmái szakadtak a folyóra. Tulajdonképpen az folytatódik, ami vagy négy napja elkezdődött. Röviden: pötyögés! Az északi útvonal 4 kilométerén 17 fiúkérész, amelyek közül egy szeretett volna egy világhírű fotót magáról. Aztán délen is volt egy rövid kanyar. Ott egyáltalán semmi. Pedig, a legszebb virágzó helyeink vannak ott. féltve őrzik titkukat, biztosan igazi csodát tartogatnak.

Köszönöm Julcsinak a helyettesítést. Holnap minden vissza a régi mederbe. Újra vízen! Várjuk a csodát!

2023.06.16.

Szomorú idő volt ma. Nem esett, de egész nap szinte felhő borította az eget. Néha bátorkodott a napocska és kisütött, de biztosan nem tetszett neki valami, mert hamarjában szégyellősen el is bújt. Amikor kisütött, valami derengett a nyári időjárással kapcsolatosan, de ha elbújt egy kicsit a tavaszi időjárás köszönt vissza.

Úgy látszik, hogy a délután 6 órás indulás lesz a nyerő ebben az évben is.(Tavaly is az volt!) Nem érdemes a kérészek miatt, korábban kimenni a vízre, mert nem történik semmi. Nem kellett egyedül mennem. Tegnap Lakiteleken szembeautóztam az egyik utcabelimmel, aki rendszeres olvasója beszámolóimnak. Eszébe jutott, hogy eljönne velem egy este. Igaz, tegnap este nem jött össze, de ma igen. Kicsit elbeszélgettük az időt a kikötőben, és sietve kb negyed hétkor, nagy várakozással északnak vettem az irányt. A tegnapi kicsit több kérész után azt gondoltam, hogy talán fejlődhet mára a rajzó állomány. Nem vették figyelembe a kívánságomat! Egyetlen fiúkérész árválkodott a folyó közepén., aztán sokáig semmi. A Kécskei strand előtti egyenesig mentünk, de alig volt összesen 30 db. A fordulónál, mintha tudták volna óhajtásom az Égiek, kisütött a nap. Megmelengette lelkünket és a pelyhes víztükrön visszatükröződő aranyhíd újra megfoghatatlan élményt adott.

Mivel árad, a víz is gyorsabb. Szinte gáz nélkül jó iramban figyelhettük visszafelé vizet. Kevés kérész, egészen a kikötő fölött egy kilométerig. Aztán sem sok, de egy látótérben azért 4-5 csak akadt. Több fiú és két kézen megszámolható mennyiségű nőstény. Fél nyolcra értünk a kikötőhöz, nem kötöttem ki, bár elborult és úgy tűnt, mintha már az éjszaka közeledne. Mégis egy gyors déli kört is tettünk. Csak nem hagy nyugodni a gondolat, hogy lássam történik-e valami a korábbi években legszebb virágzást produkáló déli körön. Nem történt semmi talán egy fiú kérészt láttam. Aztán az Inokai strand széles kanyarjában forduló vissza a kikötőbe. Csónakomnak új helyet kaptam Julcsitól, praktikus és kényelmes, mivel a móló végén van.

Lassan azért csak odajutunk, hogy elindul a tiszavirágzás, most egy kicsit pőtyögős, de már itt vannak. Jelzik, hogy az idén sem marad el. Hogy mikor? Azt még figyelni kell. Holnap is! Meglátjuk!

2023.06.15.

A mai egy rövid, kép nélküli megfigyelés lett!

Már öt óra körül elszürkült az ég. Érdekes, a jellegzetes felhőlakokat nélkülöző, egybefüggő szürkeség borult ránk. Időnként világosabb lett, de a napsütés elkerült bennünket. Egyébként nyárias meleg volt, és a szúnyogok is bátrabban támadtak. Ez a szúnyog kérdés, itt a Tisza mellett, elég fontos szokott lenni, mert általában nem szoktunk szűkölködni belőlük. A helyzet nem vészes, és nem kibírhatatlan! Egy kis hatásos szúnyogriasztóval teljesen zavarás mentesen gyönyörködhetünk folyónkban. Úgy látszik, hogy a magunk mögött hagyott száraz évek igencsak megritkították Szúnyogország katonáit ( Egyébként nem fiúk, hanem vérszívó nőstények, amik csípnek. A szúnyogpeték termeléséhez melegvérű állat vérére van szükségük). Szóval jelenleg ez a mennyiség elviselhető. Remélhetjük, hogy ez a helyzet a virágzás alatt is marad.

Szokás szerint 6-kor ültem csónakba. A folyó még most is árad. Most először a déli szakaszt pásztáztam. Negyedóra múlva már amikor visszafelé jöttem, láttam az első fiúkérészt a folyó közepén. A sólyapálya végén megláttam kolléganőmet, felvettem. Együtt indultunk északnak. Nem akartam ma hosszabb szakaszt bejárni. Szép lassan mentünk fölfelé. Előttünk a sodrás szállította fűzfa pehelytenger felett egyre több cikázó fiúkérész repült. Összesen a másfél kilométer alatt talán 50 lehetett a számuk.

Ma este sem változott nagyon a helyzet. A szokásos becslési eljárásunkat még nem kellett bevetni. Könnyedén meg lehetett az egyedeket egyenként is számolni.

Holnap talán képek is készülhetnek.

Meglátjuk mi lesz!

2023.06.14.

Végre mutatott magából délutánra valamit a nyár. Reggel ugyan fázósan kezdődött, de kialakult napközben, a szél tegnap óta csak lengedez.

3/4 6-kor pakoltam le a cuccaimat a kikötőpontonra, ahogy bezártam magam után a kaput csobogás hangja jött a csónakok alól, mellől a ponton résein. Eleinte nem láttam semmit, mert mire a hangra odakaptam a fejem már eltűntek az „elkövetők”. De pár pillanattal utána csak lebuktak. Lapjára dobták ki magukat a vízből, pikkelyeik csillogtak a délutáni napsütésben. Keszegek, kárászok ívtak a ponton körül százszámra. Érdekes volt így látni közelről

Ma sem indultam megfigyelőutamra korábban, barátaimmal volt 6-kor találkozóm. Vezsenyben laknak, nem jöttek csak Ókécskéig, az Inokai régi kompállás jobb parti oldalán vettem fel őket. Eltartott majd háromnegyed órát, míg feljutottunk szép lassan Nagyrévig. Háromnegyed hétkor találtuk az első kérészt, aztán szép sorjában 50-100 méterenként egyet-egyet. Három-négy nő egyed is lehagyott bennünket. Szóval a helyzet ma is változatlan. Előrajzás van, annak is az eleje! A utolsó pár nap azonos gyakorisággal fordultak elő a kérészek. Meglátjuk holnap változik-e valami.

2023.06.13.

Minden eshetőségre kell alternatívának lennie. Ma is volt! Sajnos ma nem tudtam lemenni a vízre. Egy fél országot átszelő vonatozással beteg barátomat látogattam meg. Úgy volt, hogy este 6-ra itthon leszek, de 13.-a van és lekéstem a korábbi vonatot, és este 6-ból fél kilenc lett.

Julcsit kértem meg (övé a kikötő üzemeltetése), hogy helyettesítsen. a vonatról többször hívtam. Csak a keresés végén, teljesen estébe hajlóan, a kikötő környékén találkoztak pár repülő virággal.

Amúgy a tegnapihoz képest minden változatlan.

Várjuk a Holnapot!

2023.06.12.

Hát, felillett a polármellény a vízen, amikor 6 óra körül beültem a csónakba.  A tegnapi szél, ma is folytatódott egész nap, és lehűlt. Este felé sem csitult, olyan érzésem volt mint korán tavasszal az első meleg napsugár érkezésekor, jó volt érezni a nap melegét, ahová nem sütött fázósan fújt keresztül minden ruhadarabot rajtunk.

Nem indultam korán, és megint az északi kécskei oldalt firtattam. Árad a víz és ilyenkor gyorsabb is. Lassan jutottunk fel Nagyrévig. Aztán ott, ahol a 3000 kV-os vezeték átmegy a Tiszán, megtörtént az első idei csoda! Megláttuk az első hím tiszavirág példányokat. Nem kell azonnal optimista következtetéseket levonni. Csapott már be bennünket, hogy emberi logikával kezdtünk el téves következtetéseket levonni. A korábbi feltételezés az volt, hogy ha megjelentek, akkor egyenes arányosan naponta többen és többen lesznek. Hát, ez nem így van! Egyszer biztosan igaz lesz, de az arányosságot ők másképpen értelmezik. Van, hogy egy-egy ilyen elővirágzásos megjelenés után napokig nincs semmi, aztán megint mutatnak magukból valamit, aztán csend pár napig. Aztán beindul és nem áll meg. De ezt kiszámítani nem lehet. Kécskén csak hímeket láttunk, de visszaérkezve a kikötőbe, a ponton előtt hímet és nőegyedet is láttam repülni. Késői a megjelenés, már majdnem estébe hajló.

Pár képet mellékelek. A telefonommal készítettem, ami alkalmatlan arra, hogy a nagy ritkán megjelenő repülő kérészt le tudjam fényképezni. De szép esti képek a Tiszáról.

 Meglátjuk mit hoz a holnap!

2023.06.11.

Az áprilisra szoktuk mondani, hogy bolondos. Hát, most a június is egy kicsit az. Ma, eddigi felhőtömbös esős napok, mintha nem is lettek volna. Pedig még tegnap is az volt. Reggel ragyogó napsütés, majd hűvös szél. Nem az üvöltő fajtából, de elénk, és kitartó, neki-neki futó rohamokkal. Tagnap írtam, hogy a parti fák megvédik a vizet a széltől. Ma úgy nézett ki, mintha ez a védelem mintha nem is lenne. Estére sem csitult. Intenzíven árad a folyó. Hát, ez a sok eső mindig itt köt ki.

A szokásos északi oldalt faggattam volna ma is. A délit a kikötőből szemmel is lehet látni. De semmi eddig ismerős jel nem mutatkozott, amit korábban már megfigyeltem. A legjobb segítőm egy kismadár, a barázdabillegető. A part menti fűzfák víz fölé hajló ágain ül meg, majd, ha egy tiszavirág repül is a víz felett, jellegzetes bucskázó repülésével ügyesen elkapja a repülő kérészt. Időnként a sirályok is jönnek lakmározni, de ők nem fogják vissza magukat, ha kevesebb virág van, kötelékben repülve letakarítják a rovarokat.

Vasárnap van. Szinte beidegződés nálam, hogy viszolygok ilyenkor vízre menni. Dübörögnek a flancos lóerők, bömböl a hajóból a tamtam, a száguldó hajó orrán bikinis cicababa. Megvan a rávaló, mit számít, hogy a természetben vagyunk, sőt mások is vannak, más szemlélettel (prózaian szólva azok le vannak sz….). Szóval, nem tudom magamban tartani, fortyogok.

Már, napokkal ezelőtt elhatároztam, hogy ha lejövök, hozom magammal a pecás dolgaimat is. Eddig nem jött össze. Ma, igen! De csak a zsinórt áztattam, de ez is jól esett.

Ma kérészt nem, de szelet azt kaptunk rendesen. Nincs más, csak annyi, hogy minden nap közelebb és közelebb jön amikor látni is fogunk kérészt és tiszavirágzást.

Rajtam nem múlik, minden este itt vagyok!

2023.06.10.

A mai este teljesen nem úgy alakult ahogy terveztem. Az időjárás kicsit káoszos lett. Reggeltől 10-ig 25 mm esett aztán apróbb, idönként nagyobb eső nélküli felhők jöttek. Elvétve, néha napsütés. Délután szinte végig sütött a nap. Még látszólag felhő nélküli ég  volt, amikor a kikötőbe indultam, de mire a csónakba szálltam már nekikezdett esni.  Bőrig ugyan nem  áztam volna, de nem mentem ki a folyóra. Az eső elől a kocsiba ültem. Amikor csendesedett kétszer, vagy háromszor lementem leskelődni a pontonra. Semmi mozgás, aztán telefon délre András barátomnak. A Marost járja, sok változás ott sincs. Egy látómezőben 10 virág repülhet becslése szerint. A kisebb folyók hamarabb melegszenek, rajtuk korábban indul be a virágzás. Semmit nem lehet tudni, ezért vagyok minden nap a vízen.  Nincs mi tenni a csodára várni kell!

2023. 06.07.

Tudjuk, hogy jön, ideérkezik! Sokan türelmetlenül kérdezik, mikor? Talán nem akarnak lemaradni róla. Könnyen megeshet ez az eset is. Az embereknek lehet más fontosabb dolga is ebben a mai zaklatott világban. A tiszavirágzás egy tiszta természeti esemény semmilyen digitalizációnak nem veti alá magát. Bitekkel, byte-okkal nem lehet körülírni, nincsenek kiszámítható időpontok. Csak tiszavirágzás van! Akkor, amikor eljön az ideje! Emberi ésszel felfoghatatlan a szinte teljes titokban, a víz alatt lezajló folyamat.Az írásbeliség kezdete óta, legalább 2500 éve csodálja az ember, próbálja megfejteni titkát, de nem sikerül. Ami már nagyon jól megy az embernek az a környezetünk lélektelen szennyezése, pusztítása. Egy a remény, hogy természet hosszútávon kitalálja hogyan újíthatja meg magát. mi, emberek pedig abban vagyunk nagyok hogyan lehet rövidtávon a legnagyobb pusztításokat véghez vinni.

Annak ellenére, hogy viharfelhők szabdalták az eget, ma is elindultam. Messziről dörgött, zsebkendőnyi felhőből itt-ott potyogtak a cseppek. Esett, de mégse lehetett elázni. Az első csónakos napom ma volt. Igen, két hét alapos, és precíz javítás és festés után, délben vízre jutott a hajóm. Örömmel próbálgattam felfelé, Kécske felé. Egy komolyabban kinéző felhő megijesztett és vissza fordultam, pedig a kécskei strand előtti egyenes szakaszt akartam látni. Kedvencem! Úgy megy ott le a nap, hogy a másfél kilométer után a kanyarban bukik a fák mögé, aranyhidat festve a víztükörre, pazar látvánnyal búcsúzik az eltelt napunktól. A víz csendes volt, egy szembe motorcsónak indokolatlanul nagy motorja borzolta fel, ezerszer oda-vissza két partnak dobva a csónak hullámait. Az én kis 6 lóerős csendes motorom alig kelt némi hullámot. Félúton megmakacsolta magát, hörögve megállt. Nem vagyok a felső tank használatához szokva, és a levegőztetőcsavart nem oldottam fel. Jól jött ez a kis csend. Szét lehetett nézni. Pár éves réti sas rebbent fel, ahogy észre vett. Azonnal vadgerlék vették bőszen üldözőbe. Biztosan haragudnak rá valamiért. Nagyon nem zavartatta magát. Több örvös galambot is láttam, szorgosan cipeltek szájukban valamit. És a víz sem volt csendes! A parti bedőlt fák mellett több nagyobb rablás is előfordult. A víz apad, felületén a fűzfák végtelenbe utazó millirádjai. Érzékelni lehet a látványból, hogy a természet mindig nagy számok törvénye szerint újítja meg önmagát. A sok milliárdni magból szétszórva csak néhány százezer lesz életképes. Ezek legalább látható jegyek, majd a tiszavirágzás alatt ugyan ez a fog történni, de picinységük miatt a petéket nem láthatjuk.

Kikötöttem, az esővel fenyegető felhők pár percre eltűntek. Ragyogó napsütésben ültem még egy órát a kikötőpontonon. Ismerős barna buksi bukkant fel V-alakú apró hullámokat eregetve a bajsza körül. Hódolatom az úrnak! A tavalyi hódot üdvözöltem, aki tán a tavalyi ismerősének vélt, és közel úszott hozzám. Észre vett, vad tempóba kezdett és indokolatlanul a folyó közepén a víz alá bukott.

A természet szemléletének élvezete végtelen, mégis vissza kell zökkenni az emberi valóságba. Mégis, szeretnénk, ha Önök idejutnának időre! És ehhez összerendezett kapcsolati hálót kell alkotnunk az alsó szakaszon dolgozó kollégával. Andrással több éve együtt dolgozunk, megosztva azt az információt, amit ő lát és amit én látok. Elmondta, hogy tegnap volt a Maroson tízes nagyságrendű ( egy látómezőben több tíz repül) tiszavirág megjelenést látott, de ma semmit. Sok év alatt többször megtapasztaltuk már, hogy az elővirágzáskor sincsenek szabályok, csak megfigyelés aktuális adatai állnak rendelkezésre.

Figyelünk és várjuk a holnapot!

2023.06.06.

Ebben az évben is gyorsan peregnek a napok. Már júniusban járunk, és ha június, akkor készülhetünk a tiszavirágzásra. Előző évek gyakorlata szerint elsején már a vízen szoktam ilyenkor lenni. Mondjuk úgy, hogy a biztonság kedvéért! Csak azért, hogy ne érjen meglepetés, úgy mint, 2007-ben, amikor még június 7.-én abban megnyugodva mentem le pecázni délután, hogy még ráérek még, hol van még a tiszavirágzás ideje. Aztán öt óra körül elment minden kapás és fél hatkor beindult a tiszavirágzás. Akkor még nem szerveztünk túrákat az egész rendszerünk még gyakorló fázisban mozgott. Nagy tanúság volt!

Ma volt az első napom, amikor lementem a vízre. Lehetne mondani, hogy mehettem volna korábban is,(elővigyázatosságból) Terveimben így szerepelt, de makrancoskodó vízi járművem szorult alapos felújításra. Ma lettem készen. Ennek örömére azonnal le is mentem, csak úgy csónak nélkül, a tiszainokai kikötőbe, este 6-kor. Egész nap csöpörgött az eső, mikor lementem már megszűnt esni, a vastag hurkás felhők közül a lemenő nap is megmutatta már magát a víztükörnek. Egyenlőre csak távcsővel lestem a vizet a kikötőpontonról. A szemem előtt az optikai szerkezet mutatta a valóságot, de az agyamban rögzült korábbi virágzások képei filmszerűen töltötték ki a még tiszavirág nélküli látóteret. Az történt, ami eddig is, vagyis még nem történt semmi. Csónak nélkül indultam el, de barátaim révén mégis a vízen kötöttem ki egy vadonat új 20 m2 katamarán fedélzetén.

Azt is elhatároztam az idén, hogy minden estéről fogok feltenni legalább egy fotót. Nem jött be, mert a telefonom itthon maradt. Maradt a szóbeli beszámoló, ami naponta várható ezután.

________________________________________________________________________________________________________________

2022.06.22.

A mai napot mondhatnám afterparty-nak is, hiszen túranapokon kívüli bónusznak szántam tegnap. Aztán kiderült, hogy legalább 30 ember szervezte meg programját az utóvirágzásra.

Délután nagyon meleg volt, így, hát a fiaimmal lementünk a tiszainokai homokpadra fürödni. Ma már nincs túranap, innen indulunk a tiszavirágzás végét is megfigyelni. Érdekes volt, hogy amikor fél öt felé indultunk a kikötőből, már pár fiúkérészt láthattunk, főleg a kécskei, jobb parton. Fél hatig jól lehűtöttük magunkat a 26,4 C fokos vízben, majd egy nagy déli túrával indítottunk. egészen Tiszakürt alá, mintegy 4 km-t mentünk lefelé. Pár, a folyó teljes tükrén keresgélő kérésszel itt is találkoztunk. Aztán visszafelé a kürti lépcsőnél vidám, 3-4 éves szöszke kisleány virgonckodott szülői felügyelettel a parton. Behívtuk őket kicsit csónakázni. Az alkalmi vízi stop a inokai homokpadig tartott, a folyami panoráma után egy kis sétával visszaindultak az arborétum felé.

A homokpad felett a jobb parton, az elmúlt napok legszebb helye volt a virágzásnak. Úgy látszik, hogy a nagy intenzitású két nap után a kérésztársadalom nyugvó állapotba került. már alig találtunk néhány elkésett példányt. És a kikötőig semmi. Már hét óra és még mindig csak egy-két kósza hím. Negyed nyolcra az kikötő fölött megélénkült a felszín. Először foltokban, majd ugyan nem nagy létszámban, de összefüggő rajzásfelület alakult ki. A ma hozzánk látogatóknak, már azt hittem, hogy a tegnapi hívogatómmal csalódást okozok, de a természet csak úgy akarta, hogy ne jöjjenek hiába.

A vasárnapi előrajzáshoz tudnám hasonlítani egyedszámban a mait. Talán nem érte el a 10.000-et, de több ezres mértékű rajzás biztosan volt. Az is megállapítható, hogy mindenképpen hím túlsúlyos, ahogyan az elő és utórajzások általában lenni szoktak.

Ezzel a mai beszámolóval a 2022. évi tiszavirágzásról szóló tudósításaimat befejeztem. A következő napok estéink még a hónap végéig naplemente környékén, egy-egy kóbor, általában hím, tiszavirággal még találkozhatunk. De, ezzel a mai nappal a Tiszakürt-Tiszainoka környékén a tiszavirágzás befejeződött. Akik láthattuk, nagy ajándékot kaphattunk, hiszen 2014-ben volt utoljára olyan, hogy két nap( hétfő,kedd) is fővirágzásnak mondható.

Ha jövőre is szeretnék látni ezt a páratlan természeti jelenséget, olvassák majd akkor is a napi híreimet. Én remélem jövőre is a folyón leszek, megfigyelek és segítem Önöket abban, hogy minél többen láthassák ezt a világra szóló csodát.

Köszönöm, hogy itt voltak!

2022.06.21.

MA is egy kis csalódás! Bár, ha pozitívan csalódik az ember, akkor az sokkal jobban esik. Ma jól esett, de szerintem azoknak is, akik ma eljöttek hozzánk.

Az elmúlt évek nem kényeztettek el bennünket nagy létszámú tiszavirágzással, nem firtattuk az okát, mert a rovarvilágban gyakran megesik, hogy összeomlik a populáció. Azért mi, akik évről évre figyeljük, megköszönjük azt is amikor kevesebben vannak, de az igazi öröm, ha egészséges, dinamikus állományokat láthatunk. Megnyugtató, hiszen a jó tiszavirágzás, jó ökológiai állapotot jelez a folyón.

Ma az előző napok izgalmai teljesen elmúltak. A mai túránkra jelentkezőktől kaptam kérdéseket, hogy a szél milyen hatással lesz a rajzásra? Ha egyszer elindul szerintem semmi nem állíthatja le. Mindenféle időjárásban vezettem már túrákat, de ha a rajzás elindul, azt már igazán nem állíthatja le semmi. Olyan volt, hogy egy vihar miatt megtorpant, de amikor vége lett, mintha mi sem történt volna. Olyan is volt, hogy a nagy szél a folyó közepéről a petét szóró lánykérészek ezreit a sólyapályán álldogálók közé nyomta be. Először volt riadalom, de aztán mindenki megszokta.

A szokásos túraprogram volt ma is 17-kor kezdés az arborétumban. Előadás vetítéssel, majd gyalogtúra. És utána lehet nézelődni, keresni a jó helyeket, minél többet lehessen látni. Hatkor értem le a csónakomhoz, és teljesen hasonlatosan a tegnaphoz, már a kikötővel szembeni oldalon, ahol árnyék van, kezdett pár fiú tiszavirág járőrözni. Tegnap is, és ma is jó jelnek bizonyult. Az első szokásos két köröm alatt nem láttam semmit. A másodiknál, úgy fél hét tájon már a déli jobb parti zóna elkezdett mozgolódni, és háromnegyedre bedurrant. Onnan szokott visszakanyarodni a bal partra és halad a kikötő felé. A tegnapi és a mai csúcs fél nyolc tájékán következett be. A mai becsült népesség csak a nemi arányban változott. Ma a parti fiú zónák voltak erősebbek, talán azért, mert a szél nagyobb erőfeszítést kívánt a folyó közepén repülő nőstényektől.

Mostanában nem történt, ( legutóbb 2009-ben), hogy két napon is csúcsrajzás legyen. Rajzás közben azt gondoltam, hogy valamennyivel a tegnapi erősebb volt, de ha mindent összevetek, akkor a becslések hasonló eredményeket adnak a két napon. Ez ajándék, kicsit kárpótlás az elmúlt évek kisebb számú, rövid rajzásaiért.

Ma a levegő hőmérséklete 27 C, a víz hómérséklete 26,3 C.

A meghirdetett túráink véget értek, de aki még szabaddá tudja tenni magát az utóvirágzásra jöjjön el a Tiszainokai kikötőbe holnap 18 órára. Mi ott leszünk!

2022.06.20.

A tegnapi izgalom mára, a tegnapi bizonyosság után elmúlt. A várakozás, azonban mindig kétségekkel teli órákat okoz. Addig tart míg ma is bizonyosságot nem nyertünk a mai történések alakulásáról.

Pazar napunk volt! 2014 óta nem volt ekkora tiszavirág rajzás!

Az elmúlt napokhoz hasonlóan a háromnegyed hatos kikötőbe érkezésemkor nem történt semmi. Vagyis, igen mert a kécskei oldalon már megjelentek a fiúkérészek. Ezt vehetjük egy nagyobb rajzás előjelének. És mikor lelátogattam a déli köröm végére, az inokai strand fölé a kanyarba, már negyed hét volt és elkezdődött a szubimágók nagy számú kirepülése a növényzetre. Gyorsan vissza a kikötőbe és felvettem a ma hozzám rendelt három sajtósból kettőt. Mire visszaértünk hatalmassá duzzadt a fiú létszám, és a lányok is szépen szaporodtak a Tisza közepén. A jobb part árnyékos, talán azért is kezdődik ott hamarabb az előadás. A még fennjáró nap foltokban világította meg a szorgos hím csapatot. A tömeges megjelenés hozza magával, hogy a szárnycsattogást is hallani lehet és a feromonok illata is belengi a vízfelületét.

A víz hőfoka ma 26,1 c, volt, 32 C léghőmérséklet. A rajzás kb. negyed nyolc tájékán, mintegy százezres nagyságrendet ért el, de nem gondoltam volna, hogy ez még fejlődni fog. Az idén a rajzás nőstény túlsúlyos, ami nyolc óra körül érte el az egy millió körüli csúcsot. Teljesen sötétedésig, 9 óráig, folytatódott a repülés

Holnap is lesz túranap! Meglátjuk, hogy milyen tiszavirág népességet kapunk. (ajándékba). A holnapi nap, ha még jól sikerül, lehet még egy ráadás napunk is 22.-én.

Aki ma itt volt életre szóló élménnyel távozhatott.

2022.06.19.

Az első túranap mindig nagy izgalom! Na, nem a jelentkezők miatt, hanem a „jóslatunk” beigazolódása ilyenkor válik valóságossá. Az emberben mindig benne mocorog a kis ördög, hogy vajon jól döntöttünk-e? Ezt szerintem minden évben leírom, hiszen egy nagy dilemma áll előttünk. Ha nem küldjük ki a meghívókat, akkor fenn áll a veszélye, hogy ha beindul a virágzás elpuskáztuk az időpontot, ha kiküldjük, meg az a kérdés, hogy vajon lesz-e megfelelő számú kérész, hogy elmondhassuk, a fővirágzásra küldtük ki a meghívókat.

Szóval, a mai nap aztán erre a dilemmára rá is tett az idegességünkre egy, vagy inkább több lapáttal!

A túrázók száma éppen elérte a 10-es nagyságrendet, de mint lenni szokott, a kikötőben már vagy 50 rutinos tiszavirág leső várt bennünket. 5-kor kezdtünk az arborétumban egy kis tiszavirágos vetítéssel, előadással. Aztán a megszokott gyalogtúra Tiszainokára. A csapat negyed hétkor érkezett a kikötőbe. Szikrázó napsütés 32 C meleg, a víz 25,7 C. A víz nyugodt felszínét itt-ott apró szellőcskék fodrozták. Jele sem mutatkozott, hogy itt ma tiszavirágzás fog lenni. Fél hétkor egy-egy kóbor hím elkezdett megjelenni, elhagyva a számukra kijelölt parti sávot. Ilyenkor vetődik fel az emberben, hogy biztosan rosszul döntött, ma már biztosan kimarad, nem lesz több, stb, sok, sok dilemma. A déli körön a kanyar előtt indult meg tegnap is, hát lenéztem arra. És ma is ott indult, és onnan vissza Inoka felé, Már a nap is teljesen lebukott, mikor a parti sáv benépesült és a nőstények kompenzációs repülése elérte a csúcsot. Becslésem szerint a mai nap csúcsa három negyed nyolc körül állt be. Nagyságrendje 10.000-et meghaladóvá fejlődött.

Különös ez a késői időpont, eddig nem volt jellemző. Máskor a rajzás vége felé jártunk, mikor ebben az évben a csúcsot mutatja. A fotósok számára ez különösen fájó pont, hiszen a szép színekhez kell a napfény.

Holnap folytatjuk, így utólag már azt állapítottuk meg, hogy jó időpontot adtunk meg, csak egy kicsit izgultunk.

Várjuk a holnapi folytatást!

2022.06.18.

Majdnemhogy megismétlődött a tegnapi napom, véletlen egybe esés, hogy a családban, érettségi, általános iskolai ballagás egymást követő napokra esik.

Békéscsabáról, unokám ballagásáról hazaérkezve, lélekszakadva rohantam le a kikötőbe. Az út alatt magamban lejátszva, hogy már biztosan nélkülem kezdődött el. De még negyed hétkor nem történt semmi! A víz sima, kifeszült felületén a késő délutáni nap aranyló sugarai repkedtek, szemembe villódzva. Még a fűzfák fehér repítőkészülékei nagy számban úszkálnak, pedig máskor mikor eljött a tiszavirágzás, már eltűntek a víz tetejéről. Gyorsan beugrottam a csónakomba, egy rántás és indultam! A sólyapályán felvettem a szervezésben segítő kolléganőmet és férjét. Együtt indultunk el, hogy a látottak alapján döntsünk!

A napi intenzitás csúcs úgy negyed nyolc táján következett be, amikor jóindulatú becsléssel úgy több száz, esetleg ezer egyedszámmal repülhetett a tiszavirág. Az jellemzően megállapítható az idei rajzásra, hogy nagyon későn kezdődik. ( háromnegyed 7 és negyed 9 között), eddig még nem túl nagy egyedszámmal. Most még nem lehet eldönteni, hogy ez még előrajzás-e, vagy egy gyenge főrajzás. De egy a lényeg, hogy tiszavirágokat már lehet szemlélni!

A nap végén a kolléganőmmel tartott közös „konzíliumon” úgy döntöttünk, hogy 2022. június 19-én vasárnap, 20-án hétfőn, és 21-én kedden meghirdetjük az idei tiszavirág túráinkat. (2500 Ft/ fő) Gyülekező a Tiszakürti Arborétumban 17-óráig. Ott rövid tiszavirág előadás után 2,5 km-es gyalogtúra a Tiszainokai kikötőbe.( este, virágzás után ugyanannyi vissza). Ott a sólyapályáról és a kikötő magas partjáról lehetséges a megfigyelés. A kikötőben térítés ellenében a vízre szállás lehetősége is adott. Sötétedés után, az arboréumban zsíros kenyér parti hagymával, vörösbor kóstolóval.

A léghőmérséklet mai is 30 C körüli, a vízhőmérséklet 25,1 C.

2022.06.17.

Hát, a mai napom, az az igazi szaladgálós, ide-oda járkálós nap volt. Kötelező családi programok, főleg délután. Kecskemétről 17 órakor indultam haza, és mire kipakoltunk és lóhalálában rohanva leértem a kikötőbe negyed hét volt. Mint kiderült nem késtem le semmit!

A időjárás, mint szinte minden tiszavirágzáskor. Változékony lett, reggeltől délig, kissé fátyol felhős, de napsütötte, majd egy lanyha zápor 3 és 4 között, aztán nagy felhőtömbök, de mégis süt a nap egészen napnyugtáig. A léghőmérséklet 27-30 fok között, a vízhőmérséklet 24,8 C.

A csónakba szállásom után kb. fél hét tájban, már az elmúlt napokban látott kérészeknél több repkedett a víz felett. Egy látótérben kb. 8-10. Hét óra tájékán egy kicsit sűrűbb lett. Becslésem szerint a 20-40 szám lehet a reális, és a folyó közepén nem nagy egyedszámmal, de látható módon, megjelentek a petét szóró nőstények is. Mind az északi, mind a déli fordulóban egyöntetű és határozott a megjelenés. Ezeket az eseményeket látva már biztos vagyok benne, hogy nem marad el az idei tiszavirágzás. A holnapi esti történések döntik el, hogy az első túra időpontunkat meghirdethetjük-e vasárnapra.

Ma is volt pár ember, akit a virágzás folyamata vonzott le a vízpartra. Már ki akartam kötni, mikor két hölgy és egy úr a sólyapálya végén nézte a vizet. Beültettem a csónakomba őket, szerencsémre és az övékére is), mert már azt hittem, hogy vége az előadásnak, de így láthattam a folytatást, ami egészen 8 óra utánig folytatódott.

Amikor tervezzük a túrákat, mindig benne van a kívánság listánkban, hogy bárcsak hétvégére esne az esemény. Hiszen sokkal többen tudják magukat a hétvégém mobilizálni egy ilyen érdekes programra. A kívánság, kívánság is marad! Nekünk kell alkalmazkodni a kérész-naptárhoz!

2022.06.16.

Mintha egy „kaptafára” készítették volna az utóbbi napokat. Szinte ugyanolyan paraméterek napközben 30 C körüli léghőmérséklet, és újra kissé emelkedő vízhőmérséklet: 24.7 C.

A szokásos indulási időpont: este fél hat. Egy kölcsön motorral még egy csónakkal bővült a tiszavirág „flotta”. Nem rég vásárolt csónakomat egy kerülővel ki is próbáltuk. Jól fekszi a vizet, de az eddig megszokott stabilitást nem éri el. Viszont a célnak megfelelő lesz.

A próbakör után visszaültünk a régi megszokott csónakba. Hat után vágtunk neki az északi kanyarnak. Nem voltunk egyedül a fiammal, mert egy házaspár várakozott a kikötőben, mint utólag kiderült a tiszavirágzásra. Érdekes, hogy szinte minden évben van pár ember, aki csak úgy eljön. És az is érdekes, hogy nem türelmetlenségből, hanem magáért a környezetért, a kikapcsolódásért, látni a vizet, érezni a helyet. A csónakban mindig van hely az elszánt embereknek, hiszen mi is azok vagyunk. Ha a virágzás élményét nem is tudjuk adni, de legalább a vízre szállás, és az egy-egy kóbor tiszavirág látványának élményét. Ezt pedig máshonnan nem lehet látni csak a csónakból. Számomra ez egy kis gyakorlás is, hisz egy egész év telik el két vezetés között. Ez érdeklődő kérdések fontos orientációs pontok, hogy mik is azok a legfontosabb kérdések, amiket az témát felszínesen ismerő, de nagyon érdeklődő emberek tudni szeretnének.

Szokásomhoz híven szinte alapjáratban pöfögött a csónakmotor. 6 lóerővel amúgy sem lehetne száguldozni, de ha gyorsabban mennénk nem látnánk semmit. Ma így sem sokat láttunk, de azért volt egy kis változás. Az egyik, hogy kevesebb kérészt láttunk ma, 3-4 darabot, a másik, hogy ma megjelent az első lány kérész is. Ebből semmilyen következtetést nem tudok levonni, de minden évben ezt leszoktam írni.

A türelmetlenül várakozóknak továbbra sem szolgálhatok jó hírekkel, hiszen még most sem tudom előre megmondani, hogy mikor kezdődik a főrajzás. Mindenkinek mondom, hogy a kérészek nincsenek tekintettel a fontos emberek napi időbeosztására, nekünk kell alkalmazkodnunk. Aki szeretné ezt a világcsodát látni, annak lesz rá ideje!

2022.06.15.

A mai napot a pihenésnek, kikapcsolódásnak szántam, hogy nem az lett belőle, ezt a tényt már régóta elfogadással kezelem.

Kora reggel a Tiszán kezdődött el a napom. Hajnalban keltem, hogy a „felébredés” fázisában kapjam el az „éhes” halakat. Három óra hiába való várakozás után, kapás nélkül kellett haza jönnöm.

És este, mint ígértem minden nap beszámoló, csak úgy lehet, ha ott vagyok és járom a vizet. Csak nem álltam meg, hogy a felszerelésemet ne vigyem magammal. Várakoztam és az arra járó csónakosoktól kaptam az információkat. Közben megmértem a víz hőmérsékletét : 24,2 C, ami melegebb volt mint az esti léghőmérséklet.

Aztán a kapás nélküli pecázást elunva 7 óra után elindultam megnézni a köreimet. Ismerősök Kécskéről jöttek le és egyetlen kérészt nem láttak. A felső körömből a bal parton jöttem vissza, az utóbbi években mindig nagyon jó kérészes hely volt. Rögtön az elején találkoztam 5 fiú kérésszel, aztán a déli részen, a kikötő alatt még öttel. Tehát a mai eredmény a tegnapinál 1000%-al több volt! -gondoltam tréfásan a kikötés közben. Ahogy a pontonra lépetem, tőlem 5 méterre úszott el nagy hódolattal egy hód. Nem zavartatta magát, kimászott a partra. Mutogatta magát, de mire a telefonomból a fényképezőt kibiztosítottam, mintha kiszámolta volna, addigra bebújt a víz alá, majd vagy 20 méterre, biztos távolságban dugta fel újra barna buksi fejét.

Még mindig várnunk kell a holnapi történésekre, de ma már biztató jelzést kaptunk.

2022.06.14.

Hűvös reggel, mérsékelt nappali meleg, néha borongós, de nagyjából szeles, napsütéses idő.

A kikötőbe érkezés a szokásos időben, fél hat körül. A szél apró fodrokat lehelt a víz felszínére. Szokásos felső kör, utána strandig a déli. Semmi, de még csak fél hét. Még egy rövid északi kör, és egy kurta déli. Semmi! A víz kissé meghűlt, 24,5 C, majdnem a léghőmérséklettel azonos.

Pár nappal ezelőtt írtam, hogy azt várná az ember, hogy ha lát egy kérészt, akkor másnap sokkal többet fog látni. De ez nem így van! Nem kell bedőlni az emberrel veleszületett optimizmusnak, logikus gondolkodásnak, mert a kérészeknek más rugóra jár az eszük. Minden történés köré logikát, logikusan felépülő rendszert próbálunk építeni. De ez a rendszer nem emberi logika szerint van szervezve. A lényeg el van rejtve a szemünk elől a víz alá. És nagy talány, hogy mégis hogyan tudják átadni ekkora tömegben az átalakulás információját egymásnak.

Lehet, hogy a jelenség Isteni, gyönyörködtető mivoltában, csak úgy mindenféle rendszer keresés nélkül, magáért a látványért elmerülni többet érhet, mint bármi logikát keresni a felfoghatatlanban.

Várjuk a holnapot!

2022. 06.13.

Mától minden nap a vízen! Tegnapig nem történt semmi itt nálunk tiszavirágzás fronton. Bár más hírcsatornákon jönnek a hírek, meg a szenzációhajhász álhírek is, régi képekkel.

Lehetséges, hogy nem fogom hosszú lére engedni a napi beszámolóimat, de a lényeget leírom, és előző sok évi gyakorlatnak megfelelően időben szeretném jelezni, ha a fővirágzás közeleg.

Ez még a napokban nem fog bekövetkezni!

Ma felfelé északra terveztem a leskelődésemet. Nagyon jó, virágzós helyek vannak arra felé, azt gondoltam, hogy a tegnapi egy szál kérész, talán azokon a helyeken megsokszorozódhatna. Hát, nem így történt! Vagyis csak megháromszorozódott, mert 3 példánnyal találkoztunk. Bár, ha bejárt területet terület arányosan osztjuk, akkor lehet maradhatunk az egynél.

Mai utamra elkísért természetvédelmi őr kollégám, aki hajóját nem bírta vízre tenni. Az előző árhullám a sólyapálya alsó részére több köbméter hordalékot rakott. Hát, egy hajóban eveztünk! Most nem csak átvitt értelemben, hanem a valóságban is.

A víz hőmérséklete a napos időnek köszönhetően emelkedik 24,8 C. A léghőmérséklet mai is 30 alatt maradt.

2022.06.12.

Szép napsütötte napunk volt ma. A hőmérséklet is 30 fok alatta maradt, tehát kellemes, igaz időnként feltámadó széllel, de viselhető nyáreleji időnk volt.

Ma csak később értem le a kikötőbe, már majdnem délután 6 volt. Egy rövid északi kanyarral kezdtünk. Ma a nagy fiam kísért el. Ő is szenvedélyes Tisza rajongó. A rövid kanyar az csak két kilométer felfelé a folyón, a hód rágta fákig. Tavaly, a törzset kúpos hegyesre rágva döntögették bele a folyóba a comb vastagságú füzeket. Érdekes jelenség a hódok megjelenése. 1995-ben telepítették be őket mesterségesen a Dunába és azóta eltelt közel 30 év alatt szinte minden folyónkon jelen vannak. Lehetséges, hogy jó volt a szándék, de már nem annyira örvendetes. Túl szaporodásuk már lassan napjaink problémája, de jövőben biztosan szembe kell vele nézni. 10 évvel ezelőtt még itt a környéken nem voltak, 4 évvel ezelőtt minden folyam kilométeren volt egy kotorék, ma pedig minden folyamkilométeren van 5-6. A probléma, hogy az amúgy is idegen földi növényekkel teli ártereinkből a hazai puhafás állományokat kedvelve nagyobb teret adnak az invazív fajok terjedésének.

E kis eszmefuttatás után visszatérnék az eredeti témánkra. Mivel rövid volt északi körünk, hát kerültünk egyet dél felé is. A kikötő alatti kanyar mögött egy gyönyörű homokpad, az Inokai strand fekszik. Kedvenc folyami fürdő helyünk. Én is itt tanultam meg úszni és az összes gyerekem is. És ez így van már generációk óta. Most, a part felső részén kicsit belemosott a víz, durván átalakította a partot, de az alsó lankás, nagy szemű homokos strand maradt. Alacsonyabb víznél kiváló lesz. Meg is álltunk egy fürdésre, a víz hőfoka egyre jobb: 24.5 C. A nap már a jobb part fái mögé bújt, amikor elindultunk vissza a kikötőbe.

És akkor repült velünk szembe az idei első látott kérész!

Hajrá fiúk(fiú kérész volt, amit láttunk), most már a Ti időtök következik.

Gyakran esünk abba hibába, hogy azt képzeljük, hogy eztán minden nap egyre többen lesznek. Ezt a hibát korábban mi is elkövettük. A kérészek nem így gondolják, általában. De lehet ilyen forgatókönyv is, elvileg. De gyakorlatban csak a tények, a tiszta történések számítanak. Ezért kell minden nap ott lenni és látni.

2022.06.11.

Végre ma egy zavartalan vízre szállás! Az elmúlt napok délutáni zivatarai után kitisztult az idő, lehűlt a levegő, és mint lenni szokott az a kis csapadékot is kifújja a feltámadó szél, amit adtak a zivatarok. Bár, nem sok ideje volt a szélnek, mert a csontra kiszáradt talaj beszippantotta az égi áldásként érkező csapadékot. Eltűnt a rekkenő hőség, élhető nap van mögöttünk.

4 óra körül kezdtem el készülődni, de mégis elmúlt 5, mire a vízre értünk barátommal. Az északi kör mellett döntöttem és szép lassan, szinte alapjáraton Kécske felé pöfögött a hátunk mögött a kis Honda. Az idén még nem mentem fel a kécskei tiszai strandig. Több éve írom, hogy a kedvenc helyem a strand előtti, kécskei egyenes, aminek a végében szokott a nap lenyugodni. Hosszú aranyhíddal tükröződik itt a nap mielőtt a látóhatár mögé bújna „aludni”. Ezt ma nem vártuk meg, bár kedvem mindig lenne hozzá.

Távcsövet is hoztam magammal, de rá kellett jönnöm, hogy nem annyira fontos, mert 5-600 méterről ha látom, és felismerem a vízen át repülő szitakötőt, akkor még nem kell látcső. De, nem is kellett megerősíteni a látottakat, mert bármennyire is meresztgettem a szemem, egy virágot sem sikerült találni. Még itt nálunk nem jött el az idejük. Délről a Marosról érkeztek virágzásról hírek. Egyetlen helyen 10.000-es nagyságrendben volt csütörtök este rajzás. Szeged környékén már láttak a Tiszán is elszórtan egy-egy példányt. A következő napokban a Maroson nem folytatódott a rajzás.

Tiszavirággal nem találkoztunk, de sok érdekeset láthattunk. A kacsa mama ma is féltő gonddal úsztatta kilenc kis kacsáját. Közelebbről is látni akartam őket, elővettem távcsövemet, mint a fenekét fordította felém. Aztán láttunk egy folyami gallyhordalék között halászó vörös macskát, a parti fák közül két barna kánya is berepült elénk és habként a tortán a jobb parti fészkéről egy öreg fehér farkú sas is tiszteletét tette. Méltóságteljesen került egyet a víz felett és a fák közötti fészke felé vezető légi folyosóján eltűnt a szemünk elől.

A levegő hőmérséklete 27 C, a vízé 24,3 C.

2022.06. 08.-10.

Ebben a három napban egyáltalán nem volt szerencsém a vízre szálláshoz. Nem váratlanul, mert minden évben ilyenkor szokott megérkezni ez a csapadékzóna.Így most is 8.-án beköszöntött Medárd. Délelőtt szikrázó napsütés, és délután egy nagyon érdekes záporral vette kezdetét a Közép-európai „monszun”. A falu központjában hatalmas eső, minden árok tele, és az 1 km-re lévő lakásomnál egy-két csepp eső. A Tisza mellett vonult végig Inoka felé, aztán ott is minden tiszta víz lett. Aztán tegnap is éppen a kocsiba ültem, mikor megdörrent az ég. Vártam egy kicsit, aztán csak úgy döntöttem lemegyek és szétnézek. Csak úgy a kikötőből, a pontonról. Csónakkal nem mertem elindulni, de jól is tettem, mert alig értem fel a gátra máris esni kezdett. A pontonról is csak a felhők fényjátékát élvezhettem. Amit onnan távcsővel be lehet látni, az kb 2,5 km. A legjobb virágzós helyek, ha valami történik, akkor biztosan itt történne. De nem történt!!!! Vagyis tiszavirágot nem láttam. Amúgy, az egyik kis védett, sekély vizű öblöcskében kacsamama szoktatta vízhez a kikelt kiskacsáit. Óvva őket a nagy bajuszú harcsától. Nagy szájába könnyedén befér egy pelyhes kis kacsa. Remélem mind a kilencre tud vigyázni a mamájuk.

Ma, még ennél is rosszabbul jártam. Mindig este ötkor indulok itthonról, és negyed hatra már vígan pöfög a kis Honda a csónakom végében. Még az autómba sem tudtam beszállni. Nagyon hiányzik az eső, de hogy ennyire pontosan legyen időzítve! Mint egy trópusi zápor, úgy rontott ránk negyed hatkor. Egy óra alatt szemergő esővé szelídült, aztán este 7-re már csak a lemenő nap fényében játszadozó aranyszélű gomoly felhőkkel köszönt el a mai nap. Saját tapasztalataim helyett csak a híreket tudom elmondani, hogy a Maroson elkezdődött a tiszavirágzás. Többen megosztották Albert Andris képeit a Fb-on, de itt még egyetlen példányt nem láthattunk. A Tisza nagyobb víztömege nehezebben melegszik. Előző években több virágzást befolyásoló teóriánkat kellett a sutba vágni, de azt az egyet talán megtarthatjuk, mert biztosan van a virágzáshoz szükséges optimális hőmérséklet. Holnap már nem tarthat vissza se eső, se vihar.

2022.06. 05.-06.-07.

Kicsit ellustiztam a hétvégét, vagyis azért nem teljesen, de mégis. Pünkösdre való tekintettel egy kicsit kiengedtem és a hosszú hétvégén, nem elszakadva a Tiszától, kedvenc csónakomból pecáztam. A idő kiváló volt, igaz kicsit szombaton megáztam. A nappali hőmérséklet 30 C fok körül mozgott. Eddig szokatlan melegeket is meg kellene szokni. A vízparton egy kicsit enyhébb és páradúsabb a klíma, ezért aztán elviselhetőbb. A víz hőmérséklete rohamosan növekszik, ma 7.-én 23.4 C mértem. Az évek óta megszokott időpontban délután fél hatkor indultunk el megfigyelő utunkra. Előtte egész nap zavartalan napsütés, induláskor vészesen „fekete” felhők gyülekeztek, amik aztán szépen felszívódtak csapadék nélkül. Pedig igen nagy szükség lenne a mennyei áldásra. Ilyen kevés csapadékra, ami az idén esett még nem volt emlékeim szerint.dolgok

A szokásos északi, Kécske felé vezető folyószakaszt választottam ma. Meglepetésként hatott volna, ha találunk repülő kérészt, de volt már rá példa, amit szoktam is emlegetni. 2007-ben június 7.-én indult el a főrajzás, minden előrajzás nélkül. Az igazán nagy meglepetés volt. A felfelé vezető út során csupán pár horgászcsónakkal találkoztunk, egy szokatlanul viselkedő fekete gólyával, és már nem annyira hódolattal, egyre szaporodó táplálkozó hódokkal. A horgászok ebben a történetben nem kell, hogy szerepet játszanak, viszont a fekete gólya érdekes jelenség. A madár rejtőzködő életmódot folytat, fészkét nagyon rafináltan helyezi el, úgy, hogy életéből kizárjon szinte minden zavarót. Ritka, amikor megmutatja magát, leginkább repülés közben lehet megfigyelni. Nekünk szerencsénk volt! A Tisza jobb partján egy kicsit homokosabb part részen láttam meg. Nem zavartatta magát, láthatóan a csónakmotor hangja sem érdekelte. Többször ivott a folyóból, kb 50 méterre haladtunk el mellette, aztán ráfordultam a jobb partra. Megvárta míg a biztonsági sávjába érünk, aztán sajátságos fekete gólyás fejtartással, hófehér alsószárnyi tollakkal, kecsesen felröppent. Egy megtévesztő repülési kör után, a szokásos fészekre repülési útvonalán eltűnt az ártéri erdőben.

Mára az évek óta szokásos információs csapat is összeállt. Hírek jöttek a Kis-Rábáról, hogy a hétvégén volt ott egy kis rajzás, de délről a Maros torkolat környékérő is kaptunk tiszavirágos jelzéseket. Előrajzás egy látótérben 20 egyeddel. Kisebb gyorsan felmelegedő folyóinkon mindig hamarabb indul el a virágzás. Nekünk még várnunk kell, de az előző évekhez hasonlóan, várunk, és tudjuk, lesz tiszavirágzás!

2022. 06.02.-03.-04.

Kicsit tömbösítettem az elmúlt három napot, mert igazából nem történt semmi tiszavirágzással kapcsolatos dolog. Bár, nagyon óvatosnak kell lenni, mert meglepetésemre mikor beüzemeltem kis kézi hőmérőmet csütörtökön és megmértem a víz hőmérsékletét, tágultak a pupilláim. 21,8 C fokot mértem. A szerdai becslésemmel alaposan alábecsültem a víz hőmérsékletét. Hiába, az ember érzékei csalnak, a műszer a pontos.

A Tisza minden nap csodálatos, minden nap más arcát mutatja. Ha csak lemegyünk és ránézünk a vízre, monoton folyásába belerévedve egyhangúságot sugároz, pedig nem egyhangú, mindig történik valami, hisz ez nem csak víz, hanem MAGA AZ ÉLET! Hol egy bakcsó vakkant egyet, és gyakran ezzel a vakkantással egybekötve tolja ki magából az ürüléket. ( Errefelé ezért nevezi a népnyelv „fosógémnek”) Hol egy nagyobb hal fordul egyet a szemünk láttára. Minden napos látvány, amikor rabol a balin, de az ritkán fordul elő, amikor a harcsa a felszínen fordul és megmutatja magát., nem elszakadva

A víz felszíne ilyenkor fehér szőnyeg. Kora tavasztól szórják termésüket a folyópartok puhafás ligeterdőinek fái. A nyarak és a füzek. Először a nyarak vattaszerű szállítókészülékei lepik el a folyóink felszínét, aztán jönnek a füzek hasonló mechanizmussal terjedő magjai. Özönszerű mag mennyiség kerül ki a tavasszal kiáradó folyók iszap tengerére. A termékeny iszapba a pelyhes készülék beleragadva, egy helyben tartja a magokat, gyorsan kicsíráznak, és míg van némi nedvesség a kiszáradó anyagban, gyökeret eresztenek. Kedvező esetben pár év alatt fácskává fejlődnek. Ezt a természetes folyamatot évezredek óta, az emberi tevékenység több oldalról megtámadja. Minél fejlettebb a civilizáció, annál hatékonyabban. Míg nem történik számunkra látható módon „semmi” tiszavirágzás fronton, addig a következő napokban, ezekről is érdemes lesz néhány sort írni.

Időjárásról: Száraz, napos idő volt, 4.-én hajnalban volt némi eső, de nappal a feltámadó szél és a nap hamar elpárologtatta azt a kevés lehulló csapadékot is.

Levegő hőmérséklete: 27 C

Vízhőmérséklet: 21,7C

2022. 06.01.

Az idén először vízen

Bár tudom, hogy korai még tiszavirágzásról beszélni, de azóta, mióta 2007-ben június 7.-én kezdett el virágozni Szőke Szépségünk, kellő elővigyázatossággal kezelem a történéseket. Inkább legyünk ott, amikor történik valami. Ne érjen meglepetés!

A csónakom eddig a szárazföldön (ténylegesen, mert ebben az évben alig volt itt nálunk csapadék) várta a napot, amikor vízre tesszük. Nem volt fontos, hogy vízen legyen, de a június 01. fontos fordulópont. E naptól szinte minden nap este a vízen vagyok és írom a tudósításaimat.

Mint várható is volt, a mai nap csak szoktatás volta megfigyeléshez. Megbízható kis Hondám egy rántásra szerényen pöfögni kezdett. Szokatlan még a kormányrúd, de pillanatok alatt belejövök és már kinn is vagyok a folyó közepén. Az első alkalommal minden évben eszembe jut, hogy elképesztő dimenziók nyílnak meg az ember előtt, amikor lehetősége lesz csónakból szemlélni a tiszai tájat. Most is beleborzongtam a csodálatos látványba. A délutáni lemenő nap barátságos aranysárgái csillannak az enyhe szellő fodrozta vízen, mély zöld, fa-sziluett árnyékok köszönnek a part menti sávból. A víz teteje tiszta fehér szösz. Alig fejezték be a nyarak pelyhes magjaik szélnek eresztését, máris folytatja a másik part menti nedves sávot kedvelő fa, fűz a pelyhesítést.

Az időjárás ma igazán a júniusra jellemző, nagy gomolyfelhős, időnként szikrázó napsütés, 27 fok meleg. A víz kellemes, ma még nem mértem hőmérsékletet, de becslésem szerint kb. 18 C körül lehet.

Várjuk a holnapot.

Tiszavirágzás 2021.

2021.06.29.

ÚJRA EGY FORRÓ NAP!

(Harmadik túra nap)

Amikor először szerveztünk túrákat csak kétnaposra  hirdettük meg, aztán rájöttünk, hogy mindig vannak későn határozók, vannak, akikhez a hír is későn jut el, vagy csak így tudják magukat szabaddá tenni. El kell jutni odáig, hogy  ha valaki látni akarja a tiszavirágzást, akkor félre kell tenni mindent, csak az van, a többi történhet máskor is. A kérészek nem várnak senkire, és aki elszalasztja az alkalmat egy évet kell várnia rájuk. És még az is benne van, hogy lehetséges, hogy a legszebb rajzás élményt szalasztja el valaki. Tehát, készülni kell előre és időben jönni! És ha valaki igazán nagy élményt szeretne, akkor nemcsak egy nap, hanem a rajzás minden napján érdemes itt lenni. Sok embernek sikerült már megmutatnunk, leginkább a magyar közönség láthatta, de messze tájakról is sikerült időre idehozni naprakész információinkkal az érdeklődőket. Minden teljesség nélkül felsorolva: USA, Kína, Oroszország, Dél-Korea, Újzéland, és Európa számos országa: Franciaország, Németország, Finnország, Spanyolország, Csehország, Szlovákia, Olaszország. Abban is reménykedhetünk, hogy az a módszer, amivel a híreket eljuttatjuk Önökhöz, nagyban hozzájárult, hogy Tiszavirágzás hungarikummá válhatott. Ez a páratlan természeti csoda méltán  megérdemelné, hogy a Világörökség részévé váljon.

Az utolsó túranap mindig egy ráadás, eleinte magunknak szántuk szervezőknek, hogy mi is egy kicsit felhőtlenül, minden felelősség nélkül élvezhessük legalább a virágzás végét, aztán hivatalosan is túranap lett, mert szükség volt rá. Hát, a mai napra is szükség volt. Lelkes kis csapat gyűlt össze, és majdnem mindenki ebben a nagy melegben végig sétálta a 2.5 km távot. Mire 18 órára mindenki leért, már a korán kelő kérészfiúk a folyó teljes szélességében keresték párjukat. A rajzás indulásából látszott, hogy ez már a harmadik nap. Nagyon vontatottan indult, úgy 19 óra körül érte el a napi rajzáscsúcsot. Ma már az utórajzás napja volt, a repülő egyedek száma csúcsban 1000 alattinak volt becsülhető. Ma inkább a hímek voltak túlsúlyban, a folyó közepén repülő nőstények számban elmaradtak. Ahogy a nap a jobb parti fák alá bukott, a kérészek száma látványosan csökkenni kezdett és 20 óra tájékán már csak néhány egedet lehetett látni.

Az elkövetkező napokban még folytatódik az utórajzás, de ennek látványa már csak a szakembereknek érdekes, hiszen az egyedek tömegben nem jelennek meg, csak egyesével találhatók, leginkább hímek.

A szervező csapat nevében köszönöm, hogy eljöttek, vigyék hírét, jöjjenek jövőre is és hozzák el barátaikat!

Környezeti feltételek: Egész nap zavartalan napsütés, 36 C, ami időnként, akár 40-nek is érezhettünk. A víz hőfoka: 28.9 C.

A mai nappal a 2021-es év tiszavirágzása Tiszakürt-Tiszainoka folyószakaszon véget ért!

2021.06.28.

REMÉNYEK ÉS ÖSSZEHASONLÍTGATÁSOK

(Második túra nap)

Ha visszagondolok a vasárnap estére, mivel közel van, eszembe jutnak a táplált remények, amit a mai nappal kapcsolatosan gondoltam. Persze, ez nagy fokú összefüggést mutat a bennem kialakult, előző két tíz év tapasztalataiból összegyűjtött saját véleménnyel. Meg egy jó adag optimizmussal is. Hogy mit is gondoltam optimistán? Hát, azt, hogy a rajzás még a mai napon fokozódni fog, sokkal nagyobb egyedszámmal, mint tegnap. Berobban, mint 2009-ben és négy napig abba sem hagyja.

Most éppen nem azt a világot éljük. Sajnos, amellett, hogy mindig azt kell megbecsülnünk, amit kapunk, el kell mondanom, hogy a vasárnapi rajzás volt a csúcs, és a mai, hétfői rajzás egy kicsit kevesebb egyedszámmal már a leszálló ágba lépett. Ez realitás, de ettől függetlenül gyönyörű napunk volt!

A napokban kialakult kérészszokás szerint, most is késő délután, 18 óra körül kezdtek megjelenni  a kikötő feletti szakaszon az első hímek, egészen a folyó közepéig pásztázva nősténykereső  portyájukat. Egyre több hím szubimágó pilleként libegett fel a folyóparti növényekre vedleni. (Szerencsére, jutott a túrázóink ruháira is.) Mire elértem az északi fordulómat már a folyó-közepi női szakasz is kezdett felfejlődni. Délen még semmi mozgolódás, csak alig pár hím rugózott villás faroksörtéjére támaszkodva a délutáni nap aranyába öltöztetett apró vízfodrokon.  Még egy forduló és északon minden zizegni kezdett, édeskés  feromon illat töltötte meg az orrunkat és fél hétre felfejlődött szinte teljes létszámmal a petéket szóró nőstény állomány is. Mire a déli körhöz értünk már ott is  a tegnapról ismert nagyon nagy sűrűségű két folton, csúcsra ért a fiúkérész létszám. A növekedés egészen negyed nyolcig tartott, majd, ahogy a jobb parti fák  árnyéka átvetült a bal-partra, csökkent az árnyékkal, csökkenni kezdet egyedszám is. A rajzás a mai nap is negyed kilenc körül fejeződött be.

Becsült egyedszám a tegnapinál egy kicsit  kevesebb 100.000 körüli lehetett.

Hasonlóan a tegnapi naphoz túránkra 41-en jelentkeztek, szúnyogcsípetten, de élményekkel megtelve gyalogolták le a visszautat. Akiket megkérdeztünk, mindenki a csodálatos kérészekről és nem a borzasztó szúnyogokról beszélt. De nem ennyien voltunk! A híradásainkat nagyon sokan olvassák és már nem mindenkinek van szüksége  kérész életmód kiképzésre. Már többször voltak itt nálunk, és önálló kérésznéző lett belőlük. Sok a korábbi évekből ismerős arc. Ma talán többen voltunk a tegnapi összesen 100-nál.

Környezeti feltételek: Egész nap zavartalan napsütés, a délután vége felé kisebb felhők, amik alig takarták el a napot. Hőmérséklet 35 C. Vízhőfok: 28.6 C.

Holnap még egy túra, bár volt már olyan (igaz, csak egyszer), hogy kis visszaesés után mégis növekedett a kérészlétszám, de reálisan gondolkodva a holnapi nap már tényleg a leszállóágról fog szólni. De még ez is szép szokott lenni!

2021.06.27.

Nevem napjára érkezett hozzánk a tiszavirágzás!

Nálunk a családomban nem volt divat a névnapokat ünnepelni. Igaz, apám István volt, és a Karácsonyi Ünnepek egy kicsit elhalványították a névnap jelentőségét. Viszont ez az ajándék, hogy  ma durrant be a tiszavirágzás, igazán jól esett LÁSZLÓ napra. A sok várakozás, a sok gondolkodás elfárasztja az embert. Ugyan mi történhet a víz alatt, mi lehet a titok, a tiszavirágok életének évmillós titka.  Talán a titok nem is annyira fontos,  fontosabb, hogy léteznek, elkápráztatnak bennünket és minden évben hagynak bennünket rácsodálkozni a természet mesébe illő gálaelőadására.

Az első túranapunk meghirdetésének döntése mindig kétségek között szokott megszületni. Bátorság és mély levegő, ki kell mondani hogy jöhetnek Önök is, ezt már látni kell. De ebben a döntésben is, mint a legtöbben, benne van a tévedés lehetősége is. Bennünk, bennem emiatt van némi kis lámpaláz, még 15 év után is. Szerencsére nem sokat tévedtünk ez alatt az idő alatt. Utólag megkönnyebbülve mondhatom, hogy jó döntés volt!

A programunk évek óta szokásos nem változik, mert nem kell neki változni. Gyülekező az Arborétumban, előadás, hogy azok, akik eljöttek tudják mi fog történni. Itt, amikor egyben vagyunk csak egyszer kell elmondani, de ha lemegyünk a kikötőbe, mindenkinek el kell ismételni, nagyon sokszor . Nem egyszerű a történet, talán még nekünk szervezőknek is akad néhány ismeretlen és feltáratlan részlet, de azokban, akik először látják, rengeteg kérdés merülhet fel. A válaszok jó ha előre elhangzanak, a gyalogtúra alatt lehet rajtuk gondolkodni. És, amikor leérünk még egyetlen kérész sem repül! Mi lesz itt? A tegnap estéből mi már sejtjük, de a kérészfelfedező nem. Roppant nagy öröm az első hímek bemutatkozása, aztán sokasodnak, mindenre rászállnak vedleni. A vendégeinkre is! Ember közelből látni a fiúkérész vedlését, még a felnőtteknek is ámulatba ejtő! A gyerekek, most elfelejtenek rosszalkodni. Van látni való, kézzel fogható  természet jelenléte. Mindenkit lenyűgöz a látvány, sokan az utolsó pillanatig maradni akarnak. És nem számítanak a szúnyogok. (pedig vannak bőven) A vissza gyalogtúra szokott a legmegpróbáltatóbb lenni, de vidáman megtette a két és fél éves kis szöszke lány is. Szalonnasütésre kevesen maradtak, pedig erre sem mindig van alkalom. De van értelme, amiért ezt is beiktattuk, a sok élményt, benyomást, menet közben felmerülő kérdést meg lehet beszélni.

A mai nap a tegnapihoz képest emelkedő  egyedszámú tiszavirág rajzás indult el. A becsült nagysága napi rajzáscsúcsban (19.00 tájékán), úgy 200.000-re lehet becsülni. Az egyedszámot nemenként bontva elmondható,  a nőivarú egyedek túlsúlya.  A hímek egy-egy foltban, a jobb élőhelyeken alkottak tömeget, főleg a déli körön a bal part behajló fűzfáinak környékén. Fél-nyolc táján a hímek egyedszáma csökkenni kezdett, majd háromnegyedre szinte el is tűntek. A nőstények kompenzációs repülése félhétkor kezdődött és negyed kilencre fejeződött be.

Környezeti feltételek.: Napközben zavartalan napsütés, 33- 34 C, egy egy kósza felhő. Vízhőfok: 28,8 C.

Holnap hasonló tartalmú programmal várjuk Önöket. Szerezzenek életre szóló élményt A Tisza-parton!

2021.06.26

MEGKEZDŐDÖTT!!!

A tegnapi időváltozás úgy látszik némi hatást gyakorolt a kérészek életére, mert ma már sokkal többet mutattak magukból. A tegnapi pötyögés számomra nem volt igazán meggyőző. Viszont ma át kellett váltani a számlálási metódust, a darabos számlálásról az egy látótérben látható egyed becslésére.

Szokás szerint, fél hatos vízre érkezés, hat órakor indulás. Északi körön a kikötő felett a bal parton pár hím szállingózott, időnként néhány nőstényt is lehetett látni. A hód bedöntötte fáknál van a fordulóm (2 fkm), felfelé nem szoktam sietni kb. 20-25 perc. Félhét felé amikor lefelé csorogtunk látható és érezhető számbeli fejlődés volt alakulóban. A déli oldal, korábbról ismert szépen virágzó helyein, intenzív hím szubimágó kirepülés. A folyó közepén pár nőstény kompenzációs repülésbe kezdett. Hét óra, negyed nyolc tájékán a folyóközépen erősödött a kompenzációs repülés és a part közelben a hímek száma is szépem megemelkedett. A napi rajzáscsúcson a becsült  repülő egyedszám elérte az 1000-es nagyságrendet.

Az idei rajzásról elmondható, hogy amúgy is késett időben, de a napi megjelenésük is késik, hat óra tájékán indul be.

Ezekből a jelekből, amit ma láttam már biztonsággal elmondható, hogy akit meghívunk a túránkra, hacsak a természet durva tréfát nem űz velünk, annak a tiszavirágzás élményében lehet része.

Holnap, június 27.-én az első tiszavirág túránkat elindítjuk.

Túrák indulnak még 28.-án és 29.-én és esetleg, ha kitart még a rajzás 30-án szerdán( esetlegesen, utóvirágzás megtekintése) Erről az utóbbiról a beszámolóimban jelzéssel élek..

Program: érkezés  17.00 HNPI Tiszakürti Arborétuma, előadás, gyalogtúra a Tiszainokai kikötőbe (2,5 km), a tiszavirágzás megtekintése a partról, (van lehetőség korlátozott számban a vízre szállásra is.). Napszálltakor visszaindulás az arborétumba, ahol szalonna sütés lesz, a történtek megbeszélése mellett. Részvételi díj: Felnőttek: 1700 Ft, gyermekek (10-18): 1000 Ft.

Felhívom az idelátogatók figyelmét, hogy a tiszai ártereken (nem rég vonult le az áradás) nagy mennyiségű a szúnyogok száma. Ajánlott egyénileg szúnyogriasztót használni. A korábbi években kialakított megfigyelő helyeink most nem biztonságosak, csak a kikötőház környékéről, és a sólyatérről lehet nézni a virágzást. A kikötő pontonokat csak a ki- és beszállás idejére lehet igénybe venni.

Kérem, hogy vigyázzunk egymás testi épségére, ügyeljünk a sajátunkra. Különösen figyeljünk a gyerekekre. A kikötő területén nagyon mély a víz, fürödni tilos, a part csúszós, játékra nem alkalmas.

Ajánlott öltözék: Szellős, de lehetőleg zárt ruházat a szúnyogok miatt, túra cipő, akinek szükséges a nap elleni védelemre ernyő. Bármikor esősre fordulhat az idő, esőkabát, ill. esernyő. Hatásos szúnyogriasztó szükséges!!!

Akik holnap eljönnek, azoknak tartalmas és emlékezetes szép napot kívánok.

Környezeti adatok: A levegő hőmérséklete a tegnapi ehülésnek köszönhetően 32 C. közelében volt napközben. Az ég délutánig felhőtlen volt, este felé kisebb felhők jelentek meg. A víz hőfoka: 28.4 C. Az este vége felé a víz melegebb volt, mint a léghőmérséklet.

2021.06.25.

LEHET, MÉGIS TÖRTÉNIK VALAMI?

Talán ma nem volt akkora meleg, mint az elmúlt napokban. Lehet kezdjük megszokni? ( Ha egyáltalán ezt a szintű forróságot meg lehet szokni. Bár van pár szakma, aminek művelői csak ilyen környezetben tudnak dolgozni. Tisztelet nekik, mert ilyen hőségben is dolgoznak)

Bágyasztó ez a meleg, felmelegszik a testünk az erek kitágulnak,  a vérnyomásunk leesik és ettől álmosak leszünk. Nagyon jó a forró órákat átvészelni egy hűvösebb szobában, egy  jó kis délutáni alvással. Még száz ágra sütött a nap, amikor egy üdítő zuhanyzás után lepihentem, és két órahossza után ébredtem fel. Szokatlan módon nem tombolt a napsütés, felhők takarták el a napot. Messziről már hallatszott az égzengés. Fél hat volt! Azonnal indulás a vízre. Sötét fellegek jöttek, de csak a száraz szél vette nyargalóra a víz felszínén néha-néha.  Hatra már vízen voltunk és a sötét miatt azonnal megláttunk egy hímet repülni. Igen, ezt már korábban is tapasztaltam, hogy ha jött egy borulás, az jótékony hatással volt a virágzás beindulására. A felső körön kezdtünk fiammal, és egyre több kérésszel találkozhattunk. Az első körön 9 példányt „olvastam” meg. ( Régies szóhasználat, de az ismert  nótában is így írják: „Temető a Tisza mikor kivirágzik, Millió kis lepke selyem fodrán játszik, Egy sem él sokáig, Míg olvasok százig, Temető a Tisza, mikor kivirágzik”) Vissza kellet fordulnunk, mert egyre közelebbről kezdett dörögni és a víz felszínt egyre sűrűbben pettyezték be az esőcseppek. Aztán a felhők elkerültek minket. Ugyan fenyegettek, de mégis újra elindultunk. A déli kör elején és a kikötő környékén egyre több hím egyed kezdett körözni, és a folyó közepén már pár nőstény is a szokásos alakzatban repült. Összesen mintegy 50- 100 közötti példány repülhetett ma, ami nem mondható nagy számnak, de előremutató az elmúlt napokhoz képest. Új reményeket táplálhatunk a holnapi napra.

Környezeti feltételek: Hőmérséklet nappal: 36 C. Este, amikor vízen voltunk: 30C. A vízhőmérséklet: 28,3 C. Nappal felhőtlen, száraz meleg idő. Este zivatarfelhős, mennydörgéssel, amiből késő estére egy üdítő zápor lett pár milliméter esővel.

Várjuk a holnapot, hátha jobb híreket tudok küldeni!

2021. 06. 24.

Ha bármikor is azt írtam, hogy rekkenő hőség, hát azok kicsit hűvösebbek voltak a mainál. Délután Kecskeméten voltam és a városban a hőmérőm 43 C mutatott. Ahogy kiértünk már „csak” 39 C volt.  Csak arra tudtam gondolni, hogy egy nagy mártózás nemsokára bekövetkezik a kedvelt inokai strandon.

Alighogy hazaértünk, már pakoltunk is! Irány az inokai kikötő! A hétfői 30 példány  felpezsdítette az érdeklődést, páran ma is lejöttek. Abban reménykedtem, hogy a tegnapi néhányból talán mára is jut. ha már leutaztak, legalább lássanak repülő virágot. Nemhogy ők, mi sem találtunk egyetlen egyet sem.

Délről újabb hírek érkeztek. A Maroson szűk 100.000-es repülés volt,  de a Tiszára nem terjedt ki.

Környezeti feltételek: Nappali hőmérséklet: 38-39 C, vízhőmérséklet: 28,1 C. Egész nap felhőtlen ég, csak 17 óra tájban jöttek felhők, de hamar feloszlottak.

2021. 06. 23.

Mintha kezdenénk megszokni a rekkenő hőséget, vagy inkább megtaláljuk a menedéket a hőség elől. Az éjszaka hűvösét beengedjük a házunkba, ventillátorozunk, klímázunk egy kicsit, de a legjobb ha megmártózunk a Tisza kellemes vizében. Igazán kellemes volt úgy fél hat körül egy mártózás. A déli kerülőt vettem előre és az inokai strandon nyakig merültünk fiaimmal a vízbe. Negyed óra igazi lehűlést hozott a testem számára. Lefelé nem találtunk egyetlen tiszavirágot sem, de a víz által okozott lehűlés komfortjával indultunk a hosszabb északi kört figyelni. A parton több hód kolónia is megmutatta magát, egy helyen süldő rókák jöttek a hőség okozta szomjukat oltani. Kell fél óra, hogy  kis  motorom felvigye a csónakot, de amúgy sem siettünk. Csak amikor a felső kanyarban a hódok által bedöntött füzeshez értünk pillantottuk meg az első nőstény egyedet, amit még lefelé még három követett, majd a kikötőben kettő nőstényre leltünk. Szóval folytatódik a pötyögés. A virágzás megállíthatatlanul megindult, de ezek még csak az előjelek.

Hírek érkeztek a Körösről is, hogy ott is elindult.

Környezeti feltételek: Felhőtlen égbolt, szikrázó napsütés, 35-36 C meleg, vízhőfok 27,4C

2021. 06. 22.

EGY KIS VISSZAESÉS

Ma is, mint minden nap lenn vagyunk a folyón, a tegnapi 30 körüli repülő kérész, mára összement 4 darabra. Számtalanszor jártunk már így, hogy azt gondoltuk, ha egyszer megjelennek, akkor napról napra növekedik a számuk. Ez koránt sincs így, vannak az elővirágzáskor visszaeső periódusok. Ma egy ilyent éltünk meg. Csak azt tudjuk leírni, amit látunk. Aki arra gondolt, hogy esetleg a napokban nekiindul, kérem csak akkor tegye meg, ha mi ténylegesen úgy látjuk, hogy itt az idő, és jelzünk, hogy lehet jönni.

A visszaeséstől függetlenül egyre valószínűbb, hogy este 6 környékén repülő egyedeket lehet látni. A környéken lakók egy pihentető esti leskelődéssel kikapcsolódást találhatnak. Igaz, a szúnyogok még mindig nagyon vadak, valamilyen riasztóra szükség lehet.

Egyenlőre a Maros- Tisza torkolatban van nagyobb 10.000-es nagyságrendű rajzás, a rajzó egyedek áttévednek a Tiszára is, de ez még nem a tiszai rajzás.

Rekkenő hőség, 36 C volt a léghőmérséklet, a vízhőfoka 26,9 C. Teljesen felhőtlen égbolt.

Várunk a holnapra, mint mindig és írom azt, ami történik.

2021.06.21.

VALAMI VÉGRE TÖRTÉNIK

Ma végre nem azzal kell kezdenem a tudósításomat, hogy  nem történt semmi. Persze mindig történik a folyón valami, de most a tiszavirágzás miatt járunk le a vízre minden este. Mondjuk eddig, azonkívül, hogy szeretjük a Tiszát, és élvezzük  az ott lét minden pillanatát, ténylegesen nem láttunk repülő tiszavirágot.

Mondtam viccből a velem lévő barátaimnak, hogy korábban kellett volna elhoznom őket, hátha akkor hamarabb is találtunk volna repülő rovart-

Fél hatkor szálltunk csónakba, még alig kezdett el a napközbeni rekkenő hőség csökkenni. A jobb part (kécskei oldal) felé húztam és a szokásos északi irányú körömet kezdtem el. Menet közben az idegenhonos növények inváziójáról beszélgettünk,  egy újonnan megjelenő fajról az ezüst juharról, ami eddig parkjaink közkedvelt növénye volt. Egy olyan szakaszt kerestem, ahol a megjelenését be tudom mutatni. Az északi körömet ezért meg kellett toldanom egy pár száz méterrel, és ahogy a bal part felé szeltük keresztben a folyót, hat óra tájékán megjelent az első repülő nőstény egyed. Az ezüst juharokat megnéztük, majd lefelé haladva már számolni lehetett a repülő egyedeket. A déli kör felé haladva is egyre több repülő tiszavirággal találkoztunk. Összességében 11 hím és 14 nőstény egyedet regisztrálhattunk az első igazi észlelési napon.

   Ez még az elővirágzás, a holnapi nap a tapasztalatok szerint nőni kell az egyedszámnak (azért volt már ebben a trendben a korábbi években némi csalódás is), de remélhetően a kitartó meleg miatt rohamosan melegedő víz elősegíti rajzás megindulását.

Várjuk  a holnapi történéseket.

Környezeti adatok: Léghőmérséklet: 34 C, Vízhőmérséklet: partközelben 26.8C, folyóközépen 26,3. Zavartalan napsütés délelőtt, délután napot eltakaró felhőzet, majd 6 óra tájban újra kitisztult

2021.06.20.

Ma sem történt semmi tiszavirág fronton, vagyis a tiszavirág lárvák még tovább folytatják titkos életüket térségünkben a Tisza medrében. Mai portyázásunk alatt sem tudtunk többet tenni, mint tegnap. Csak a környezeti adatokat rögzíthettük. Ma is derült, napsütéses idő volt, délelőtt szinte felhőtlen, délután is kisebb felhők. Hőmérséklet 31 C, a víz hőmérséklete 25,4 C. A víz áradása megállt, de még mindig sok uszadékfa jön lefelé. ( és persze a szokásos műanyag szemét, szerencsére nem nagy mennyiségben, de nálam a kicsi is kiveri a biztosítékot)

Azért egy kis jó hír is érkezett! Igaz, nem a Tiszáról, hanem a Körösről. A szarvasi kompnál szállingózva láttak pár egyedet. A kisebb folyók hamarabb melegszenek és a virágzás is hamarabb indul be rajtuk.

Reméljük majdcsak elkezdődik a Tiszán is. Nem tehetünk mást figyeljük a történéseket!

2021.06.19.

Nincs változás! A megfigyelések sajnos csak az időjárás adatokra korlátozódnak. Ma is rekkenő hőség, délután 33-34 C, apró felhők az égen délután, délelőtt még azok sem. A víz hőmérséklete 24.8 C. A víz egy kicsit árad. A vízen töltött idő alatt (17.30 – 19.15) egyetlen kérészt sem láttunk.

Ma többen lejöttek Tiszainokára a kikötőbe, még távolabbról is, hogy lássák a tiszavirágzást. Valaki szórakozik  egy korábbi  hír megosztásával. A kérészek késése bizonytalanságot okoz azokban, akik messzebb laknak és kevés információhoz jutnak.

Csak nyugalom, mi mindig a vízen vagyunk és a legfrissebb információkat adjuk.

2021. 06.18.

Ma is sok időt töltöttem kinn a folyón. Már fél hatkor a vízen voltunk. Ma elkísért régi kedves kollégám Sallai Zoli, és fiam László Máté.  Zolival egyszer, egy egymás melletti fényképen teljesen hasonlatosak voltunk, ezért azóta is csak „tesónak” szólítjuk egymást. Kezdett csendesedni a rekkenő hőség. Az égen délután nagyobb felületű felhők jelentek meg, néha ezek már a napot is eltakarták. 32 C volt a léghőmérséklet és a folyó hőmérséklete is rohamosan nő. 24,7 C-t mértünk, kb. 80 cm mélységben.

Délelőtt tájékozódtam, hogy a Maroson mi a helyzet. Andris kollégám, csak a Maros torkolatban talált néhány tízes nagyságrendű rajzó állományt. A torkolat felett és a Tiszán semmit nem észlelt.

A Tiszai észlelés eredménye nálunk is hasonlatos volt. 6 fkm-t mentünk fel Inokáról a Kécskei strandig és kettőt lefelé. Egyetlen egy példány sem sikerült látni. Viszont a folyó továbbra is lenyűgözően gyönyörű. Sajnos vannak negatív fejlemények, amit közösen szakmai alapon sikerült az út alatt megvitatni. A legnagyobb probléma az idegen tájakról betelepített és a természetbe kiszabadult özönnövények köre. Látványos, ahogyan elfoglalják a honos növények zónáit. Amerikai kőris, zöld juhar (ez is amerikai) és  újonnan a  szintén Amerikából származó cukor juhar.

A napokban rettenthetetlen kitartással csörögtek telefonjaim. Minden érdeklődő csak arra lyukadt ki, hogy pontosan tudni szerette volna a virágzás idejét. Sajnos, csak csalódást tudok okozni, azoknak, akik azt hiszik, hogy minden előre tudható. A kérészek roppant titokzatos lények, a saját élettörvényük szerint élnek, és nem vesznek tudomást az ember igényeiről. Mi, akik figyeljük őket, csak az előjelek alapján tudunk valamit mondani, előre jelezni rajzásukat semmiképpen nem tudjuk.

Sokan szeretnék látni, ki először, ki sokadszorra. Kell még egy kis türelem és meg fognak érkezni.

2021.06.17.

Ma a hőmérséklet 31 C. A víz felett 29.4 C. Vízhőmérséklet 23,8C

Ma csak egy rövid bejegyzés: Ma sem indult még be az elővirágzás. még nem jelentek meg a kérészrajzás előhírnökei.

Várjuk a holnapot, lassan eljön az idejük.

2021. 06.16.

Ma aztán szépen ránk sütött a napocska, egész nap teljesen derült ég, csak délután voltak apró felhőcskék, amik még a napot se tudták eltakarni. 31-32 fok meleg, a víz hőfoka 21 C.

Ma is, az évek óta szokásos útvonalat jártam be. Míg észak felé haladtam jutott eszembe, hogy először szervezett túránk 2007-ben volt. Már korábban is próbálkoztam és néhány csapatot 2004 óta sikerült is összehozni a virágzás időpontjával. Voltak közöttük extrém túrák is, pl. olyan 2005-ben, amikor a gáttól csónakkal kellett a tiszavirágnézőket bevinni a kompházhoz. És a 2007-es, amikor majdnem lekéstük a saját túránkat, mert június 7-én elkezdődött a virágzás. Az eddigi legszebb, legnagyobb számú rajzás 2009-ben volt. És a negatív rekord 2010, amikor vízhez közel sem tudtunk jutni. Sóvárogva a Tiszaugi hídról próbáltunk valamit látni, a szinte az egész nyáron extrém magas vizet szállító folyón. Filmként peregtek le előttem a régebbi virágzások.  2010 után rengeteg teória született,  pl. hogy nem lesz virágzás 3 év múlva. És lett! Visszatekintve azért egy trendet meg lehet állapítani, hogy a rovarnépesség száma visszaesett, és alig éri el a több százezres nagyságrendet az előző évek akár több milliós egyedszámához képest. A rovarvilágban ez a jelenség ismert, és szaknyelven a populáció összeomlásaként említik. Azért minden évben várjuk a felemelkedést, a szívet melengető páratlan látványt.

Ma a szemem hiába vizslatta a vizet, még mindig nincs egyetlen példány sem. Kollégámra is rákérdeztem, aki délen dolgozik. A Maroson egyetlen béna példányt talált tegnap este.

Amikor a déli körömből jöttem visszafelé, akkor meg az jutott eszembe, hogy az eltelt 15 év alatt szinte ugyanaz a műsor! Az elején kétségek között hányódva próbáljuk kitalálni, hogy mi a fene is történhet a víz alatt, lesz, nem lesz, mikor lesz, mikor lehet. És ez mára mit sem változott. Csak egyet lehet tenni: minden este kimenni, várni, és egyszer biztosan megjelennek.

2021. 06. 15.

   Szikrázó napsütés, enyhe szél, 27 fok meleg

Ma már hajtott a kíváncsiság, hogy vajon mi történhet lenn. Az előző napokban családi okok miatt nem tudtam lemenni a folyóra. Napközben befutott egy-két érdeklődő telefon és egy Észak-magyarországi barátom is felhívott, hogy mi újság kérész fronton. Hát, úgy, ahogy itt is, csak a semmiről tudtam beszélni, meg a gondolataimról, vagyis az éppen aktuális teóriáról, hogy a hideg időjárás miatt valószínűleg késni fog a tiszavirágzás. Barátom elmondta, hogy a Bodrogon néhány elkezdett szállingózni. A kisebb folyókon ez így szokott lenni, vagyis hamarabb felmelegszik a vizük és hamarabb rajzanak a kérészek. Várnám a híreket délebbről is, de úgy látszik ott is még csend van.

Jó jel, hogy apad a folyó és a vize is tisztul. Próbálok minden este lemenni és tudósítani.

2021. 06.12.- 14.

Ezeken a napokon nem voltam lenn a Tiszán. Nem folytattam megfigyeléseimet, a lenn tartózkodó ismerőseim sem számoltak be tiszavirág megjelenésről.

2021. 06. 09.- 10.- 11.

Három nap hírek nélkül telt el. Vagyis én ugyan úgy a vízen voltam, de a tiszavirágzásnak nyomát sem találtam.

Tegnapelőtt(06.09.) egy barátommal az idei pecát beszéltük meg, és a több éve szokásos helyre ültünk le. Innen is nagyon jól lehetett volna észlelni, de nem történt semmi. Többen is voltak a kikötőben, és ők is kimentek más irányokba, de senki nem látott semmit. Mi meg ültünk és néztük a rezzenéstelen  botvégeinket. Akár a parthoz közel is dobálhattunk volna, mert a víz sodrása, a folyóközép felé dobott készségeinket kisodorta. Estére azért nem maradtunk hal nélkül, mert mind  a ketten fogtunk egy-egy nagyobbacska keszeget, én egy gardát, a barátom egy lapos keszeget. Éhen nem maradtunk volna éjszakára, de nem ez volt az álmunk, amikor leültünk. Az esti harangszó a református templom tornyából éppen megszólalt, mikor a kocsiból kiszálltam. Némi esti teendőm után neki ültem, hogy a bejegyzést megírjam, de a szervert karbantartották és kétszeri próbálkozás után feladtam.

Tegnap(06.10.), két kecskeméti jó barátommal szálltam vízre. Már régen megbeszéltük, hogy 10.-én eljönnek velem egy kis tiszaviráglesre. Fél ötre beszéltük meg a találkozót, de várni kellett egy kicsit, hogy lemenjünk a kikötőbe, mert egy zápor vonult át felettünk nagy villámlás és mennydörgést produkálva. Míg vártunk barátaimat a pincémben borral kínáltam. ( már azt, aki nem vezetett) Végül csak pár csepp eső esett, kisütött a nap, de a távolban újabb viharfelhők mutatkoztak. Gondoltam, ha szerencsénk lesz két vihar között járhatunk egyet a vízen, ha nem is akkora kört, mint amit terveztem, de így is másfél óra lett belőle. Az időjárás egyébként kísértetiesen hasonló a korábbi évek tiszavirágzása alattival, vihar tarkította kora délutánokkal, és ragyogó lenyugvó napú estékkel. Változatlanul egy tiszavirágot sem láttunk.

Ma(06.11.), mintha a Jó  Isten a tegnapi napot kupírozta volna. 4 óra tájt viharfelhők, néhány csepp eső, és a távolban morgó sötét, fenyegető fellegek. De itt sütött a nap! Ma nem akartam korán lemenni, 6 óra elmúlt, hogy a csónakba beszálltunk. Korábban már írtam, hogy nem jó egyedül csónakba ülni, mert jobb, ha az eloldásnál és a kötésnél segít. Ma sem egyedül mentem, egy falumbeli barát jött velem.  Az eloldás után az északi szakaszon mentünk fel kb. 3-4 km-t. Semmi nyomát nem láttuk a tiszavirágoknak. Már majdnem visszafordultam délnek, amikor a vízszélén egy hód kisebb ágakkal a szájában matatott. Biztosan nem nagyon szerette volna, ha lefotózzuk, mert addig pózolt csak, ameddig a gépeinket elő nem készítettük, aztán szemérmesen egy vízbe dőlt fa ágai mögé bújt. Az eset negyed óra múlva szinte ugyanúgy megismétlődött, amikor a kikötőtől délre fekvő folyószakaszt néztük át. Lehetséges, hogy létezik egy titokzatos hódtávíró, amivel össze tudnak  beszélni?

2021. 06.08. Ma csak egyedül

Elég nagy méretű csónakomban nem túl jó egyedül utazni, vagyis utazni nem nehéz csak elindulni és kikötni egy kicsit nehézkes. Ma mindent egyedül kellett megoldanom. Lényegesen lassabban, mintha lett volna egy segítségem.

A tegnapi tapasztalatokból leszűrve a lényeget, talán ki is hagyhattam volna a mai szemlémet a folyón, de tagnap annyira elragadott a folyó szépsége, felém áradó nyugodtsága, hogy mágnesként vonzott, ma is le kellett mennem. És bennem volt a kisördög, vagyis az eredendő kíváncsiság: Hátha Történik valami!  A tiszavirágzás tekintetében nem történt semmi, de egyébként mindig történik valami, és mindig olyasmi, ami meglep. A víz fölé magasan behajló ágról idős réti sas, méltóságteljes szárnycsapásokkal emelkedett a folyó fölé. Fehér farok tollai árulkodnak koráról. Felette a magas égben egy fiatal pár körözött vagy 100 méter magasságban.

Még egy méter apadás ma reggelre. Szép lassan visszatér a folyó a mederbe. Apadáskor mindig zavaros a víz. Amit mi zavarosnak látunk, vagyis amik a zavarosságot okozzák, azok a vízben lebegő parányi, majdnem mikroszkopikus méretű agyagásványok. Csak úgy tudnak a vízben úszva megmaradni, ha áramlik a víz. És amit kevesen tudnak, hogy a folyó tisztaságának felelősei ők. Labirintus szerkezetük magába zárja szennyeződéseket és  onnan kitörni nem tudnak. Több próbálkozás volt már, hogy a folyónkon áramtermelésre alkalmas erőműveket építsenek. Máshogy nem lehet csak ha a vizet megállítják, duzzasztják. Akkor aztán oda a tisztaság, oda lesznek a tiszta vizet kedvelő kérészek.

2021. 06.07.  IDÉN ELŐSZÖR A VÍZEN

Egész hétvégén, bár más dolgom volt, azt szervezgettem magamban, hogyan fog lekerülni a Tiszára a csónakom.  Aztán ma reggel sikerült is vízre tenni, de majdnem elénk gördült egy kis akadály. Reggelre majdnem egy métert apadt a folyó és a sólyapályát friss iszappaplan fedte. Kétséges volt hogyan fog az utánfutóról lecsusszanni, de segítettem a dolgon, mert mázsa feletti súlyommal a farban állva szépen, ahogy kell, vizet ért. Két rántással a nyolc hónap kényszerű várakozás utána a kis Honda vígan pöfögött a hátam mögött. Gyorsan kerültem is vele egyet. Végre újra vízen lehetek! Egy gyors kikötés és várakozás a késő délutáni igazi első vízre szállásra.

Bár, a mögöttünk hagyott május hónap időjárása egyáltalán nem kényeztetett el bennünket, és semmilyen körülmény idáig nem a legoptimálisabban alakult, mégis a megszokott időpont közeledvén, úgy benne van az emberben a kíváncsiság. Vajon mi történhet a folyón? A megszokott jó virágos helyeken.

Egy barátommal 3/4 5-kor indultunk el. Még elég gyors volt a víz, motorom kissé erőlködve haladt felfelé. (Szoktam ilyenkor arra is gondolni, hogy ha kézzel kellene húzni mennyivel lassabban haladhatnánk.) Tavaly óta megváltozott a part, bedőlt fák, a régieket elvitte, újak dőltek be. A vízen  termés alatt roskadozó parti füzek fehér pelyhes mag milliárdjai úsznak. Hódok által lecsupaszított fehérlő ágdarabok, és néha egy-két hódbuksi bukkan fel a felszínre. A szél megállt, a nap perzselően süt le ránk. A felszín, mintha az uszodában lenne kifeszítve. A felhők önmaguknak tetszelegve felülről nézegették is benne magukat. Újra átjárhatta tüdőmet a Tisza semmihez nem hasonlítható illata. Fantasztikus!

Ma, az a tény, hogy a tiszavirágzás terén nem történt semmi, teljesen mellékes. Mégis elkezdődött valami, amiben régi és mégis minden évben új titkokat faggathatunk merítve a Természet Titoktárából.

2021. 06.05. FÜSTÖLGÉS

       Most, hogy közeleg a tiszavirágzás, készülődve az elkövetkezendő napokra, 2-3 hétre, visszagondoltam, hogy mindig ugyanaz a furcsa, bizonytalanságokkal teli érzés tölt el, most is mint korábbi években. A bizonytalanságomat fokozza, hogy kellemesnek nem mondható enyhébb novemberekre emlékeztető májusunk volt. Emiatt nem kapkodtam el a lepakolást, a víz hideg, és az áradásból nem rég tért vissza a mederbe. Hétfőn reggel száll csónakom vízre ez évben először, és egyben ez lesz az első megfigyelési napom is. Hétfőtől este, miután megírom a beszámolómat fel is fogom tenni. Lehet olvasni!

Hétfőn hetedike lesz. Volt olyan év, amikor ezen a napon már elkezdődött. Váratlanul, mert soha olyan korai tiszavirágzást nem tapasztaltunk. Az azóta eltelt pár év tapasztalata, azt sugallja, hogy semmilyen jóslásba ne merjek bocsátkozni, de azért merném ezt mégis óvatosan megtenni, mert az egyetlen biztos tényező, hogy a víz hőmérséklete szerepet játszik a rajzás megindulásában. Mivel ez még jelentős lemaradásban van, valószínűsíthető, hogy egy kicsit tolódni fog a rajzás időpontja a hónap utolsó harmadára.

---

---

Tiszavirágzás 2020

A 2020-as tiszavirágzás  a Tiszainokai megfigyelőhelyen június 23.-án befejeződött.

---

---

2020.06.23

Gyorsan vége lett…

A tegnap esti reményeim nem váltak valóra. Még egy napot jó lett volna velük tölteni, de nem kaptunk csak ennyit. Vagyis szűk négy napot. ÉS már csak jövőre lesz legközelebb..

A szokásos negyed hatkor értem le a kikötőbe, szintén szokásos vízmeregetés, mert minden nap esik valamennyi eső. Ma szerencsére nem sok volt a csónak alján, gyorsan végeztem. Pótolni kellett még a fél hónap alatt elfogyasztott üzemanyagot is, mire mindennel végeztem megérkezett kolléganőm, akivel tegnap elhatároztuk, hogy felmegyünk egész Kécskéig, megnézzük arra, a jobb helyeken milyen lesz a virágzás.

Folyamatosan árad a víz, nagy letört ágak, gallytömegek úsznak a sodorvonalban. Szerencsére szemét alig! Mire a kötelező indulás előtti teendőimmel végeztem, megmértem a víz hőfokát 21 C.  A kikötő-ponton körül, úgy fél hat felé már vagy 20 kérész kereste volna párját. HA nagyobb rajzás készülődött volna, akkor a szubimágók ebben az időben tömegével  repültek volna vedleni, de kicsi volt az aktivitás. Néha egy-egy nőstény repült volna a folyó közepére, de általában nem volt szerencséjük, mert a madarak összevadászták őket. Mondtam is a kolléganőmnek, hogy itt az idei tiszavirágzás vége. Ennyit kaptunk most, ebben az évben ajándékba.

Elindultunk felfelé, és mindenütt csak egy-egy, általában fiúkérész repült csak. Egy helyen volt egy kicsivel több aktivitás, de itt is a néhány tíz egyedig tudott felfejlődni a napi állomány. A kécskei strand felett visszafordultunk, már alkonyodott. Hét óra elmúlt és vele együtt búcsúztathatjuk az idei tiszavirágzást is.

Mérleg: Az idei tiszavirágzás aktív része

18.-án csütörtökön kezdődött,

19.-én pénteken egy nem várt visszaesés

20.-án szombaton kb. 10.000 környéki repülés, esőben, nagy szélben,

21.-én Vasárnap volt az idei virágzási napok közül a csúcsnap, rövid ideig cca.: 100.000 repüléssel, szép folyóparti hím megjelenéssel, összeálló tiszavirág formációkkal.

22.-én hétfőn látható visszaesés, de még látványos megjelenés, mind a hím, mind a nőstény zónákban.

23.-án rajzás összeomlása, nagyon kevés (10-50 db), főleg hím megjelenés

Köszönöm, azoknak, akiket hozzánk hozott tiszavirágnézőbe a kíváncsiság, hogy itt voltak. Remélem, hogy sokakban örök nyomot hagyott, az az élmény, amit e kecses rovarok látványa okozott. Mi, akik azon dolgozunk, hogy minél több információt kaphassanak, és időben ide tudjanak érni, jövőre is megteszünk mindent, hogy ez az átélt élmény tovább folytatódjon.

Tálas László

---

---

2020.06.22.

Ma derült ki…

Míg a tegnapi rajzás bőségesen adott alapot az optimizmusra, mármint, hogy akár mára az egyedszám növekedhetett volna (lelkünk szerint). Mára, mint eddig is, százszorosan már kiderült, hogy a tiszavirágzás folyamata nem az embernek szánt „kívánságműsor”! Hanem egy nagyon látványos, a nagyon sok közül, saját, alig megismerhető történésekkel és összefüggésekkel. Sok minden kiderült már, de mindig akad egy apró bizonytalansági tényező, ami fenntartja a faj túlélési titkait.

Ma is Kikötős Julcsi hívott, már fél négykor, hogy repül a virág! Várható olyankor, amikor hatalmas esőfelhők takarják el napot. Elsötétül az ég és lenn a kérészek, azt hiszik máris lekésték rövid fölvilági életüket. Mármint nem az összes, csak egy pár darab!

Nem a hír miatt mentem korábban, már háromnegyed ötkor leértem a kikötőbe. Úgy látszik, hogy az emberek is megtanulták már, hogy nem érdemes nagyon korán jönni. Hacsak nem az a cél, hogy a tiszai táj szépsége nyűgözze lelkünket, és teleszívjuk magunkat szín tiszta oxigénnel. Kolléganőm érkezett Debrecenből, az esemény iránt tele kíváncsisággal. A szokásos napi esők nyomának eltávolítása után éppen akkor indultunk el, amikor az első szubimágók kezdtek vedleni repülni. Nagy örömünkre a csónakunkat is kinézte vedlési helynek egy pár darab. Filmkockára is került e rövid élet kezdete. Tettünk egy kört dél felé, hiszen ez a legaktívabb ebben az évben. Míg lefelé alig volt kifejlett rovar, de visszafelé már sokasodtak, kezdetlegesen, kevés számú egyeddel kezdtek összeállni a párzási formációk.  Az első egy gyors kör volt, mert vissza kellett menni a kikötőbe, megérkezett a szervezésben segítő helyi kolléganőm. Aztán változott a menetrend, mert megláttam egy ismerős zsákot, amit a természetvédelmi őröknek rendszeresítettek. Kiderült, hogy híradásaink nyomán a DNPI-nél dolgozó egyik kollégánk látogatott el hozzánk családjával. Elég nagy csónakunkba elfértek és együtt indultunk útnak vallatni a felszínt. Míg az első fordulónál szépen sütött a nap, a másodiknál, először szépen napsütésben eredt el az eső, majd be is borult és vert bennünket. Közben negyed hét lett, ami napi csúcs szokott lenni. Megállapítható volt, hogy a mai nap a tegnapihoz képest visszaesés volt. A parti sávban a hímek számában még nem annyira érződött, de a folyóközepi nőstény zóna nem tudott felfejlődni. Mindkét zónában az egyedszám drasztikusan csökkent. A hím zónában cca.: nem érte el a tízezret, a nőstény zónában még drasztikusabb volt a változás: ezres volt a megjelenés. A napi állomány teljes összeomlása is nagyon gyorsan bekövetkezett. Az egész rajzás negyed 8-ra befejeződött, de a kis eső után ma volt az első napsütéses napunk.

A víz hőfoka: 21.4 C volt, a léghőmérséklet: 24,4 C

Mikor leérkeztem, egykét érdeklődő volt csak a kikötőtérben. Gondoltam kezdődik a hét, ma nem lesz annyi látogatónk. Hát, tévedtem, mert mire elkezdődött a virágzás, addigra előkerültek az emberek is. Becsülve cca. 50-60 ember volt velünk.

Tálas László

---

---

2020.06.21

Ma is volt miért idegeskedni…

Délelőtt többször csörgött a telefonom, már nemcsak azt kellett volna tudnom, hogy mikor lesz a tiszavirágzás (mert már azt tudjuk), hanem azt is, hogy éppen a virágzás időpontjában milyen idő lesz. Egész nap felhős volt az ég, néha ki-kisütött a felhők mögül a nap, aztán úgy fél négy felé komolyan beborult az ég, de csak kis cseppekben szitálva esett. Nem kellett sokáig várni, amúgy rendesen eleredt négy óra előtt. Egy óra alatt 7 mm zuhant le. Ilyen panel még nem fordult elő a mögöttem lévő 18 éves (15 éve szervezünk túrákat) megfigyeléseim alatt. Viszont abban reménykedtem, hogy a kérészek a mögöttük lévő cca. egy millió év alatt csak-csak kidolgoztak erre is egy hatékony stratégiát.

Ma a bátraké volt a szerencse, azoké, akik mindenképpen látni akartak a Tisza legszebb napjaiból egyet. Mindannyian akartuk és elállt az eső! De ez csak nekünk volt jó, mert a kérészek az esőben is elkezdték a rajzást. Úgy látszik, hogy az idei tiszavirágzás a szürke színek jegyében zajlik le. Páratlan élmény az ember számra az a rajzás, mikor a napsütésben pompáznak ezek a rovarok, de el kell ezt is fogadnunk, és meglátni szépségét ebben az időjárási környezetben is.

A szokásosnál egy negyedórával korábban érkeztem le kikötőbe. A gátőrháznál pesti kenus csapat hezitált, mert még csöpögött kicsit. Lenn a kikötőben Julcsi küzdött a kishajóval, nem akart indulni.  Vagy tíz ember a kikötő magaslat éléről figyelte a történéseket. A felhők sötétségéből adódó fényviszonyok korábban beindították a rajzást. A sarki nagy nyárfa derekán javában folyt a szubimágók vedlése. Aztán egy sötét esőkabát háttérrel is készülhetett közeli videó a vedlésről. Az nagyon jó jel, ha már mindenre rászállnak vedleni a hímek.

Legalább negyedóráig hezitáltam, hogy menjek-e vízre, vagy ne, aztán megérkezett a kolléganőm és együtt döntöttük el, hogy megyünk. Eddig szandálba jöttem le mindig, aztán mezítlábra váltottam a csónakban. Most, az esőre való tekintettel gumicsizmát húztam, de itt derült ki, hogy amint beleléptem a csónakban összegyűlt esővízbe, az egyik lábam merő vizes lett. Az új csizma selejtes, hát használjuk, ami soha nem ázik be, a jól bevált mezítelen lábat! A szokásos vízhőmérséklet mérés volt az első: 21 C, a léghőmérséklet ugyan annyi!

Mialatt a meregetéssel bíblődtem, a csónak megtelt fiú tiszavirágokkal, vedlettek, beleszálltak, volt amelyik csak pihent egyet és tova röppent, de többet ki kellett tessékelni. Minden kikötői tárgyat beborítottak a „kinőtt kérészruhák”. Mire kifutottunk a folyó közepén is megélénkült a női szakasz, egyik pillanatról a másikra lehetett érzékelni számuk növekedését. A part mellett a megtermékenyítési zónában már komoly, 20-25 db-ból összeálló tiszavirág-formációkat is lehetett látni. A napi csúcs, kb. negyedhét körül volt. Az előző napi rajzásoknál nagyságrendekkel nagyobb egyedszámot láthattunk. Becslésem szerint elérte a 100.000-es nagyságrendet. Már tegnap is lehetett érezni időnként a kibocsátott feromon illatot, de ma ezzel volt tele az egész vízfelszín. És, amit ma már lehetett hallani, de tegnap nem, a sok kicsi szárny sajátságos zizegése. Ezeket csak nagy egyedszámnál lehet tapasztalni.

A mai nap, ha a napsütést kivonjuk belőle, amolyan klasszikus tiszavirágzásos nap volt. A fiúkérészek tömeges megjelenésével kezdődött, szépen felfejlődött a lányok kompenzációs repülése, majd a parti zónából fokozatosan eltűntek a fiúk, és csak a folyó közepén folyt a nőstények peteszórása, és aztán csend és rengeteg hullámsírba eső, vergődő kis jószág.

Látogatók száma: cca.: 50-60 fő

Szép nap volt, és még holnap is szép lesz! És a végére egy tanulság : Nem szabad az esőtől megijedni! Ez lehet, egy új emberi panel!

Tálas László

---

---

2020.06.20

Ez már valami!

Nagy várakozással néztem a mai nap elé, hiszen olyan még nem volt, hogy egy gyönge előrajzással lemenjen az éves tiszavirágzás. Még mindig eszemben van a tagnap esti nem túl jó híradásom. Persze, azt is meg kell írni, ezt kívánja az objektivitás, de azzal, hogy a megfigyeléseink eredményét közzé tesszük, azt is szeretnénk elérni, hogy ez minél több embernek örömet okozzon. És van amikor nem sikerül, de nem rajtunk múlik. A napi, eseményt körülvevő körülményeknek ki vagyunk szolgáltatva és hát nem mindig az történik, amit szeretnénk. Ehhez az elmúlt másfél évtizedben hozzá kellett volna már szokni, de nincsenek azonos körülmények ebben a „sok ismeretlenes” egyenletben, így megszokni sem lehet.

Ma egész nap autóztam, viszonylag korán indultunk, hogy visszaérjek a mai tiszavirágzásra. Visszafelé egyedül jöttem és volt időm elgondolkodni a tegnapon. Eszembe jutott az 5-6 évvel ezelőtti eset, amikor szintén kiküldtük az első túranapi meghívókat péntekre, gyönyörű virágzásunk volt, és másnap szinte semmi. Harmadik napon, vasárnap, hatalmas virágzás következett be.

Kikötős Julcsi még akkor hívott, mikor hazafelé tartottam, kitörő örömmel újságolta, hogy negyed ötkor már találkozott repülő példányokkal. Úgy volt, hogy ma lesz egy tv riport is, de elmaradt. Barátom barátaival jött, egykori tiszai emberként szerette volna, ha a közvetlen környezete is átéli a tiszavirágzás katartikus élményét. A szokásos időben találkoztunk lenn a kikötőben. Még délután bujkált a nap, de az indulásra teljesen beszürkült az ég és a szél is eléggé megélénkült. Nagyon biztató jel volt, hogy a kikötött hajókra egyre több fiúkérész kapaszkodott vedlés céljából. A szél miatt nem nagyon tudtak kirepülni a partra. A felbukkanási sáv is beljebb került a magas víz miatt. Indulás előtt egy gyors hőmérséklet mérés. 21,1 C és a levegő is meghűlt 19 C.

Szinte csak a déli zónában volt rajzás, az északiba bele-belepillantottam, de a tegnapihoz hasonló pötyögés volt tapasztalható. A napi rajzás csúcson már kezdetlegesen összeálltak a virágformációk is. Hiányoltam a nőstényeket, mert  pár tízet lehetett csak látni a folyó közepén repülni, de kiderült, hogy azért, mert nem mentem le a strand előtt található kanyarig. A kanyar mögött a szélvédett helyen gyűltek össze, és szórták petéiket a vízbe.

Becslésem szerint a mai rajzás hímtúlsúlyos volt, a repülés a csúcson, rövid ideig elérte a több tízezres egyedszámot, de inkább a tízezer körüli volt a jellemző.

Összességében a mai nap egy szép rajzás volt, csak a napfény hiánya szürkébe olvasztotta a történéseket.

A látogatókat csak becsülni tudom, kb. 200 ember lehetett ma kíváncsi. Reméljük örök élményt szereztünk nekik.

Remény újra a holnapban!

Tálas László

---

2020.06.19

Próbál az ember objektíven beszámolni minden megfigyelési napról, de van, amikor nem tudja megkerülni saját szubjektív lényét. A megfigyelő optimizmusa is dolgozik!

A tegnap esti eseményeken felbuzdulva, és használva a régi tapasztalatokat elküldtük, hogy elkezdődött a tiszavirágzás. Ma viszont elképedve álltunk a parton, hogy tán mégse? Sok tekintetben ellentmondásos ez az év! Az előrajzás felgyorsulása jelzi, hogy közeledünk a főrajzáshoz. Ezt a panelt nagyon rég használjuk. Most más korábban felállított teóriákkal hasonlatosan, ezt is, a tapasztaltak miatt lehet, a jövőben kicsit át kell értékelnünk.

A szokásos időben érkeztem le a kikötőbe, alig múlt el 5 óra. Szikrázó napsütés, áradó víz, és szél minden mennyiségben.  Viharos szél, és áradó víz már volt korábban tiszavirágzáskor, de akkor egyik sem vette el a kérészek párzási kedvét. Ma viszont elég drasztikusan visszaesett a megjelenő kérészek száma. A régi adatokból próbálom az okokat firtatni, akkor is, ha nagyon jól tudom, hogy ez örök titok marad.

Készülődtem a kifutásra, amikor a szomszéd kishajóra kapaszkodott egy vedleni készülő fiúkérész. Ezt nagyon jó jelnek tekintettem, aztán a sólyapálya déli sarkán is kezdek kirepülni vedleni. Aztán gyanúsan megrekedt az egész folyamat. Csak néhány hím kérész cikázott, inkább több lánykérészt láttunk, de a szél miatt nem tudtak a menetrendjük szerint repülni. Valahonnan előkerült egy nagy csapat sirály, először 4-5, majd a végére vagy 30 is volt. Őket nem zavarta a szél, halálos pontossággal szedték össze a repülő példányokat.

Csak a kikötő déli oldalán volt megjelenés, az északin szinte csak pár darab.

A megfigyelések során mindent le kell jegyezni, szívesebben írnám, hogy gyönyörű szép napunk volt. Láttunk kérészt, de talán a szél szétfújta a tiszavirágzást.

Korábban a leveleimben mindenkor hozzátettem, hogy nem tudom garantálni 100%-ban a pozitív történéseket, akkor sem mindig az történt, amit szerettünk volna. A természet a saját törvényei szerint él, mi csak békés szemlélői lehetünk. Mi emberek, pedig friss levegőn, vízparton tölthettünk egy szép késő délutánt.

Holnap újra, új reményekkel folytatjuk.

Tálas László

---

2020. 06.18

Erre vártunk idáig!

Péntek, szombat vasárnap

A tiszavirágzásnál a csodavárás vége, az akkor következik be, amikor az elővirágzás egy olyan fázisba lép, mint amit ma láttunk.

Szokásos időben negyed hatkor érkeztem a kikötőbe, de már azzal fogadott a kikötős Julcsi, hogy most jöttek vissza a vízről és már láttak kettő példányt. Igaz az egyiket, a hímet a kikötőtől északra, a nőstényt a déli kanyar előtt, szóval jó távol egymástól. A kishajóval tettek egy kört, nagyjából beállítva a forgásidőt.  Fél hat után indultunk el, de előtte egy gyors vízhőmérséklet mérés: 23,8 C. Áradó víznél nem is rossz!

Indulás előtt, míg a kolléganőmre vártam, éppen a fényképezőgépemet készítettem elő, amikor a szél elől egy szubimágó fiú kérész berepült a csónakomba, a tisztítószivacsot találta a legjobb helynek, hogy levesse gyorsan kinőtt ruháját.

Sikerült végigfényképeznem, bár biztosan tömegével fogunk látni az idén is, de az első vedlés mindig nagy élményt jelent, még akkor is, ha az ember több évtizede ezzel foglalkozik.

Az előjelek, az egy nap kényszer kihagyás után, nagyon jónak mutatkoztak. Az évek óta mindig nagyon jó rajzó helyeken egyre több szubimágó kereste fel a környező növényeket vedlés céljából, és egyre többen villám cikáztak a vízen, keresve a nőstény egyedeket. A strand előtti kanyarba érve már a petéiket szórva repültek a folyó közepén a nőstények. Számukat már nem lehetett egyedenként megszámolni. A napi csúcson becsülve kb. 100 repülő tiszavirágot lehetett látni.

Közben, az északi felső részre is elkalandoztunk, de ott csendes volt a víz, csak néhány példány keveredhetett arra.

Menetközben azt is megbeszéltük, hogy lehetséges, hogy még pénteken is csak egy erősebb elővirágzás lesz, de mégis, azoknak, aki a közelben laknak és tehetik, megírom, hogy most már lesz mit látni. A megfigyelési időszak alatt tapasztaltam, hogy vannak kitartó emberek, kiknek a lelke tele van a csodavárás örömével és kíváncsisággal, akiknek nem számított az eső, erős napsütés. Ott voltak és vártak! Remélem nem hiába, és ők is itt tudnak lenni a tiszavirágzáson.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a Tisza árad, a korábbi években megszokott megfigyelési pontok nem használhatók. Csak a kikötő területéről lehet a megfigyelni az eseményt. A kikötő pontonon nem tartózkodhat senki. Jelentősebb csapadék hullott az utóbbi pár napban, ezért különös figyelemmel legyenek egymásra. Kérem, hogy a gyerekekre fokozott figyelemmel legyünk. Készítsék fel őket (és persze saját magukat is), hogy tudják, nem egy veszélytelen helyre hozzák őket. A száraz tavasznak köszönhetően nagyon kevés szúnyog van. (szinte egyáltalán nem lehet, egyel sem találkozni). Előfordulhat, hogy zápor, zivatar zavarja meg a tiszavirágzást. Legyen önöknél esőkabát, víz-, sárálló cipő, és gondoljanak előre arra, ha netán eláznának, hozzanak magukkal váltóruhákat.  Előfordulhat, az is, hogy nagyon meleg lesz, az UV sugárzás a víz mellett magas szokott lenni. Gondoljanak a megfelelő védelemre. Ivóvizet mindenképpen hozzanak magukkal! A kikötő területe szűk, a gépkocsik nagyon nehezen tudnak megfordulni, főleg akkor, ha nagyon sokan betódulnak a kikötő területére. Kérem Önöket, ha gépkocsival érkeznek, ne hajtsanak át a gáton, hanem hagyják járműveiket a gátőrházhoz vezető út két oldalán.

Ha tudnak korábban érkezni, tekintsék meg a Tiszakürti Arborétumot, ahonnan a gáton (északi irányban) 2.5 km kellemes sétával érhető el  a Tiszainokai kikötő.

És még egy nagyon fontos dolog! A természetbe jönnek, csak a lábbelijük nyoma maradjon Önök után!

Tálas László HNPI

Hírek máshonnan: Magyarkanizsán (Szerbia) tegnap az eső ellenére 10.000 nagyságrendű repülés volt. Szegeden, ma a szél ellenére is elindult a virágzás, több ezres nagyságban.

---

2020.06.17

Esőnap

Éppen készülődtem Inokára, amikor fél ötkor beállt felettünk egy hatalmas felhőtömb. Ömlött az eső, mintha dézsából öntötték volna. El sem indultam a kikötőbe, mert esőben nincs virágzás. Vártam az eső végét, de sötétedéssel sem lett vége.

Tizenöt éve figyeljük a tiszavirágzást, de ilyen nap talán egy sem volt még. Olyan volt, talán négy évvel ezelőtt, amikor a gyalogtúrával leérkeztünk a kikötőbe és ránk szakadt az ég. Én egy vízhatlan esőkabátban álltam a mólón és imádkoztam, hogy még lássunk aznap virágzást. És a heves zápor egyszer csak elállt, kisütött a nap, ha nem is egy rendes, de egy közepes virágzást még láthattunk.

Holnap este folytatódik a kérészles, és persze a beszámolóim is.

Tálas László HNPI

---

2020.06.16.

Újra csak várunk!

Tegnap előtt az előző napokhoz képest „meglódult” a kérészek száma, aztán tegnap az eső miatt nem jelentkezett egy sem a felszínen. És akkor tegnapelőtt már jöhetett volna az emberi számítás, (amint előzőleg, mint egy gondolati panelt emlegettem), vagyis, hogy a számuknak, előre gondolkodva, növekedni kellett volna. De a tényszámok minden gondolati elemet keményen szétzúznak, és rendbe teszik a dolgokat.

Ma korán mentem le, arra számítva, hogy a csónakomból ki kell merni a vizet. Aztán leérve egy majdnem teljesen száraz csónakfeneket találtam. Két szivacsnyi vizet szívattam fel a legmélyebb pontról. Negyed hat volt, korainak tűnt az indulás. Mikor leérkeztem még felhős volt az idő, de kisütött a nap, olyan bujkálósan, ahogy eddig szokott. A víz tovább áradt, mindent magával hoz, amit elér, gallyat, ágat, fát, és persze szemetet. És ma részvéttel tiszteleghettem egy ismeretlen ember elmúló életéért. Koszorút és vízbe szórt virágokat hozott a víz.

A napfényben a mólón ülve, míg vártam kolléganőmet, rendezgettem életem részét, a telefonjaimat. Makrancoskodott az egyik. Közben azon gondolkodtam, hogy ez alatt a 15 év alatt, mióta rendszeresen szervezünk tiszavirág néző túrákat, mennyire átalakultak a kommunikációs lehetőségeink. Ezeknek a telekommunikációs vívmányoknak köszönhetően, sokkal közelebb lehetünk egymáshoz, és remélem, hogy a sok rossz mellett, amire ezeket a csatornákat használják, a mi tiszavirágos dolgaink sok ember lelkébe hoznak boldogságot, megnyugvást és egy kis zöld szeretetet.

Egyedül voltam, a leszállóágán lévő nap sugarai vetődtek szemembe a fuvallatok keltette víz fodrok éleiről. Nem bántóan, a lemenő nap mély aranyba hajló simogató pászmáit tükrözve. Hat körül megjött a kolléganőm és indultunk is a napi felfedezésre.  18.20-kor láttuk meg az északi szakaszon az első hím tiszavirágot. Magányosan kerengett. Fordulás után egy nagy halfej bukkant ki mellettünk a folyó közepén, majd megmutatta magát teljes életnagyságban, egy kb. 10 kg-os busafejű busa volt. Kb. 300 méterrel lentebb egy újabb kérészfiú kerengett magányosan. Nem volt mozgalmasabb a déli oldal sem, a kikötőnél elhaladva egy nőstény repült a folyóközép felé, aztán a kécskei oldalon a sodorvonalban egy újabb hím bóklászott. Megpróbáltuk „üldözőbe” venni fotózás céljából. Végül egy kis videó lett belőle. Megfordultunk! Hopp egy hód, tette hódolatát! Vagyis nem zavartatta magát, csak egy kis időre bukott le, nem sejtett veszélyt, hát visszajött, ebből is lett egy kis videó.

A nap eredménye 4 tiszavirág, egy nőstény, és három hím. A vízhőmérséklet mérésekor nem akartam hinni a szememnek, mert 21.8 C- mért több helyen a kis műszerem. Léghőmérséklet 24 C-ról indult és a kikötéskor 22,5 C lett.

Más dolgunk nem lehet várjuk a holnapot!

Tálas László

---

2020.06.15

Zuhog az eső!

Ma egész nap fenyegetőbbnél fenyegetőbb felhőtömbök repültek felettünk. Az egyik jött, s követte a másik. A nehezebb felhőkben szürke jégfelhők is voltak. Érdekes, hogy a nyugatról érkező esővel teli felhőket, jeget is hozó zivatarfelhőket a Tisza itt Kürttel szemben megállítja. Hihetetlen, de nem tudnak átjönni a Tiszán. Hatalmas záporok vannak a túlparton, és ha jeges a felhő, akkor veri a jégeső Lakiteleket és Tiszakécskét. A folyó előtt megállnak a felhők és „gondolkoznak”! Merre is tudnának átkelni a folyón? Mi ezt emberek tudjuk, de nekik a Tiszaug híd nem jó, csak a csongrádi fahíd környékén, vagy Nagyrévnél a kompnál tudnak átkelni. Miután kicsit gondolkodtak, eldöntik, merre menjenek, északnak-é, Nagyrévnek, vagy délnek Csongrádnak. Az esőből mi is kapunk, csak kicsit áttételesen, mert nem szeretnének bennünket kihagyni, ugyanis visszakerülnek az átkelő után, de nehezebb jeges terhüket a túlparton hagyják. Nálunk a nyári csapadékfelhők így közlekednek.

Öt előtt 10 perccel itthonról indulásom előtt megcseppent az eresz. Nagy cseppekben kezdte rá, majd kicsit aprózta. Bár, tudom, hogy ilyenkor kár lemenni a folyóhoz, mert valószínűleg a fényviszonyok miatt nem indul be a virágzás, mégis lementem a kikötőbe. Gondoltam, legalább az egész nap változóintenzitással hulló eső csónakomban maradt nyomát kimeregetem. Volt egy jelentkező családom is tegnap, akik velem szerettek volna jönni. Igen elszántan a zuhogó esőben meg is érkeztek. Elszántságukat bizonyítja, hogy mondtam nekik tegnap, hogy ha, esik nem megyünk. Nem volt kihalt a kikötő, az esőben is voltak, akik karbantartották hajójukat, de vízre nem mentek. Kolléganőm, családi okokból ma jött le először. Vele együtt kémleltük a vizet, annak ellenére, hogy mind a ketten tudtuk, nem fog történni semmi. Vagyis történt, újra árad a folyó, az előrejelzés szerint 2-3 métert fog emelkedni a vízszint. Az áradáskor a víz visszaszokott hűlni, de most ezt a hőmérő nem igazolta vissza. 20,8 C a vízhőfok.

Negyed nyolcig vártuk, hátha csoda történik, de nem történt csak az, amit már korábbi évek tapasztalatai mutattak. Borult, egész napos esőben este nincs tiszavirág és tiszavirágzás sem. Olyan volt már, hogy jött egy gyors zivatar és utána kisütött a nap, és ezt követően még virágzott a Tisza.

Türelem! Itt van már, csak ki kell várnunk az alkalmas időjárási körülményeket.

Tálas László

---

2020. 06.14

Vihar után!

Ma úgy hozta a sors, hogy egyedül mentem le a Tiszára. Vihar után mentem, bár szerintem nálunk Kürtön több eső eshetett, mint a kikötőben. Pedig nem olyan nagy a távolság. Kellemesen lehűtötte a levegőt a zápor, és szokás szerint a napocska ki-kibújt a felhők mögül. Még jól is esett a nap melege, így hát a víz kimeregetése után ücsörögve figyeltem a vizet.  Társaim is akadtak, mert három, korábbi tiszavirágzásokról ismert, hölgy, és egy kisgyermekes család jött kíváncsiskodni. Sokszor nem kell messzire menni, mert a dolgok ott történhetnek az ember szeme előtt. Akikre vártam késtek. Csak azért utaztak Szolnokra a hétvégén, hogy tiszavirágot lássanak. Ott nem láttak, de megtaláltak, és ha már ezért eljöttek a Dunántúlról, ha virágzást nem is, de legalább virágot láthattak. Már negyed hét is elmúlt, amikor a ponton mellett egy hím virág jelent meg gyors cikázással, majd utána a folyó közepén egy nőstény. Csónakba szálltunk, meginvitáltam a hölgyeket is. A szokásos északi irányba indultam először, itt is kicsit megélénkült a víz felszín. Nem sok, még egyszerűen megszámolható hím jelent meg leginkább. Összesen kb. 10-et láthattunk. Visszafordulva, érzésem szerint, velük találkozhattunk. A déli irányban a strand előtti kanyar fölött egy nőstény repült közvetlen a víz felett. Összegezve, a héten, ha összeadom az összes napon észlelt egyedet, akkor ma többet láttunk. A nap zárásaként 19.15-kor dél felől megjelent a takarító brigád (sirályok), és gondosan összeszedték a még repülő egyedeket. Megjelenésük egy jelentős jel, hogy nemsokára elindul a természet nagy előadása.

A tiszavirágzással foglalkozó kollégáimtól is jött hír. A Tisza szegedi szakaszán, és a Maros torkolatban 100-as nagyságrendű repülés volt tapasztalható. Hasonló híreket kaptam a határon túli Tisza-szakaszról is.

Vízhőfok: 20,6 C. Levegő hőmérséklet: 24 C.

Tálas László

---

2020.06.13

Megjött a nyár!

Ma aztán nem panaszkodhattunk a napsütés hiányára! Egész nap száz-ágra sütött!  Ma, kétszer is voltunk lenn a fiaimmal a kikötőben. Megígértük, hogy segítünk a kishajó kitakarításában, készülve a tiszavirágzásra. Második alkalommal már egyedül, a szokásos, 3 km-es „járőrözésemre” érkeztem negyed hatkor. Fél hatra egy találkozó volt megbeszélve, de hiába vártam legalább negyedórát. Nem érkeztek meg a kécskei oldalra. Gondoltam teszek egy déli kis kört és visszanézek, hátha addigra megérkeznek, de nem volt senki. A kikötőt kezelő Julcsi szerint, éppen akkor voltak ott, de nem vártak meg. Így aztán magam maradtam. Elővettem a hőmérőt és vízhőmérsékletet mértem: 20,7 C , és lassan elindultam a hosszabb északi körömnek. Korán is volt még, rekkenő meleg a vízen. Sapkát kellett volna hoznom, helyettesítésként többször a bemártott kezemmel vizeztem kurtára vágott hajamat. Újra áradni kezdett, ilyenkor sárgásra változik a víz színe, és egyre több ágdarab, vastagabb letörött ág úszik a sodorvonalban. Az úszó ágakat kerülgetem, mert nem szeretem hallani, ahogy a csónak alját súrolják, és a végén a hajócsavarhoz ütődnek. Időnként felszedem az utamba kerülő, „civilizált világ műanyag melléktermékeit”. Az utóbbi napokban Marci sugallatára kezdtük el szedni, és már rám is ragadt. Szép nyugodtam alapjáraton vitt fel a Honda. Ahogy a fordulási pontomhoz értem, újra megmértem a víz hőmérsékletét. Nem változott: 20,7 C . Ebben a körben egyetlen repülő tiszavirággal sem találkoztam, pedig már a napi rajzás ideje itt is lehetne. Akkor még egy déli forduló!(18.45) Ekkor sem láttam egy tiszavirágot sem. Nagyon közel mentem a kikötő stégjéhez, már korábban is láttam, hogy néhány várakozás teli tiszavirág rajongó már nagyon szeretné látni az eseményt. Hirtelen eszembe jutott, hogy megkérdezem őket, hátha lenne kedvük egyet velem kerülni. Ilyen a mai világ, mert az első kérdés: Mennyiért? A válaszom: Semmiért, csak úgy, hogy ne legyek egyedül. Ismeretlen barátságból, hogy kapjanak egy kicsit többet a Tiszából, látványból és egy kis beszélgetésből hallottaktól legyenek többek, legalább néhány percig, sokkal közelebb a természethez. Bár, azt hittem, hogy ez a mai nap tiszavirágmentes lesz, velük együtt, azért csak sikerült egy nőstény virágot „kiizzadni”(18.50). Magányosan keresgélt az északi vonalam közepén. Több sem akadt! Felbátorodva és reménykedve újra délnek fordultam velük, de csak néhány hódjáratot és a napozó teknősöket fedeztünk fel.

Továbbra is csak a várakozás marad nekünk, még türelemmel kell lennünk!

Napi hőmérséklet 28 C, Vízhőmérséklet több helyen mérve, mindenütt 20,7 C.

Tálas László

---

2020.06.12.

Ötödik nap

Ma csak a szokásos 3 km-es utat jártuk be. Marci ma is velem volt, sokkal könnyebb egy kis segítséggel elindulni és kikötni is. Indulás előtt vízhőfok mérés: 50 cm mélyen 19,8 C. Aztán indulás!

Jobban szeretek észak felé indulni, mert van egy félsz bennem, hogy mi lesz, ha a motor leáll. Biztosan megsértődne, ha lelke lenne, mert nagyon üzembiztos kis jószág. Nyilván, ha folyásiránnyal szemben állna le, akkor le tudnánk csorogni a kikötőig. Aztán mindig megnyugszok, mert fantasztikus vele utazni. Mindig eszembe jut az az időszak, amikor még nem volt se motor, se csónak, és a négyszemélyes családi kenunkkal szeltük a folyót.

Ma is korán érkeztünk, mert két lassú körre is volt időnk. Az elsőben nem történt semmi, mint tegnap összeszedtünk néhány úszó szemetet, aztán a déli rész fordulójánál kikötöttünk az inokai strandon. Felmértük a terepet, milyen lesz az idei homok, milyen lesz az idei évi fürdőzés helye. Benépesült a víz is, egyre több lassan közlekedő lakóhajót lehet látni. Általában idős emberek, akik vízen töltik el a nyári napjaikat, egészséges, nyugodt környezetben. 18.15 kor indultunk vissza a kikötő felé, és 18.18-tól egy egyedül bóklászó hím repült velem versenyt a baloldalamon. Veszítettem, mert sokkal gyorsabb volt nálam. Elhatároztam, hogy megpróbálom lefényképezni, és kitenni az első idei kérészképet. Már, akkor, amikor kigondoltam tudtam, hogy nagyon nagy szerencsének kellene történnie, hogy ez sikerüljön. Csak az olvasóim képzeletére támaszkodhatom, mert, bár a korábbi évek fotóiból vehetnék elő, de inkább csak akkor teszek fel képet, ha ténylegesen sikerül azt a fotót az idén elkészítenem. Még elég sok időnk volt újra nekivágtunk az északi résznek. Utolértük a lassú lakóhajókat, előttünk ismerős kiskunfélegyházi vízitúrázó csapat kenuit láttuk meg. Minden évben megteszik a tiszavirág túrájukat a vízen. Van, amikor sikerül virágzásban evezniük, és van, amikor, mint ma is, csak keveset látnak. A Kécskei strandról indultak és 100 méterrel ezelőtt látták az első kérészt repülni. Tréfásan kiáltottam vissza nekik, hogy mi is megkeressük!  Nem sokat kellett leskelődni, mert kiszámíthatatlan irányváltásaival balról ott cikázott mellettünk (18.38). Marci vezetett, és én már az előkészített fényképezőgépemmel újra próbálkoztam megörökíteni. Nem sikerült, letettem a kép készítéséről. Nem volt túl fotogén a modellem.  Aztán, még egy rövid déli forduló kikötés előtt, reménykedtem, hogy a déli napsütöttebb részen tán párja is akadhat a korábban látott hímnek. nem találtunk egyet sem.

A mai napot, az előző napokhoz hasonlóan ugyanúgy 2 észlelt példánnyal zártuk. Az emiljeink között az egyik üzenetben olvashattuk, hogy Szegeden az öreg híd alatt, tegnap este egy 100-as nagyságrendű repülés volt. Természetvédelmi őr kollégánk a Maros torkolat közelében észlelt hasonló nagyságrendű kérész repülést. Valami már ott elkezdődik!

Várjuk mi is a holnapot!

Léghőmérséklet 26 C, Víz hőmérséklet, több helyen is mérve: 19,8, Napközben kissé felhős volt az idő, amíg a vízen voltunk kitisztult az ég, ragyogó napsütés volt.

Tálas László

---

2020. 06.11.

Negyedik napom a vízen.

Negyed hatkor már a kikötőben voltam középső fiammal, Marcival (17 éves). Ma sem maradhatott el a tegnap esti heves zivatarból hullott esővíz kiemelése a csónakfenékből. Marci érdeklődve nézegette a tegnap összedobott hőmérőt, a kis digitális készülékkel azonnal meg is mérte a víz hőmérsékletét. Ott a kikötőben 20,0 C volt.

Korábban említettem a tiszavirágzás során tapasztalt paneleket, az évek során megismétlődő hasonlatos eseményeket. Ezen a gondolaton azóta sem jutottam túl, mert próbálok párhuzamokat vonni a másfél évtizedes tapasztalatokból, és keresni, rendezni a megfelelő elemeket. Ma napközben hosszan vezettem, és az utazás során ráér az ember párhuzamokat latolgatni. Arra jutottam, hogy a legjelentősebb panel, az maga az időjárás! Szinte minden évben a korábbi beszámolóimban színesen körbe írt sajátságos „tiszavirágzásos” hangulatú, majdnem misztikusnak mondható időjárás előzi meg a nagy rajzást. Ma ugyan szerencsénk volt, mert induláskor messziről fenyegettek bennünket a tegnapihoz hasonló morózus felhők, de mire elindultunk mind feloszlottak. Szép késő délutáni napsütésben tolt előre bennünket a kis Honda.

Ma, az előző napokhoz hasonlóan, az északi nagyobb körnek vágtunk neki, de a felső felén döntöttem el, hogy tovább megyünk a számomra olyan kedves „Kécskei egyenesig”. Többször lassítottunk, és mértük a víz hőmérsékletét, de nem változott a kikötőnél mérthez képest. Mindenütt 20,0 C. Kicsit apadt a víz, a tegnapihoz képest 10 cm-t. Az apadás, szinte azonnal meglátszik a vízből kiemelkedő leveleken, ahogy megszáradnak, a vízből kiváló hordalék sara kiválik rajtuk, elárulva a csökkenő szintet.

A másik gondolat, amin már évek óta gondolkodom, hogy milyen lelkületű emberek lehetnek azok, akik a víz felszínén úszó műanyagszemetüket a folyóba szórták. Tegnap alig volt a vízen, míg lenn voltunk, de ma a beutazott 6 fkm alatt 9 különböző méretű flakont halásztunk ki. A dilemma az bennem, hogy ezeket az edényeket tele hozták le, visszafelé miért lesznek a töltősúlyuknál gazdáik számára olyannyira nehezek, hogy az ország területén kiépített szervezett szemétszállítás kukáiba kerüljenek.

A kécskei strand előtti egyenesbe érve pazar látvány fogadott bennünket, ugyan a nap még magasan járt, de az ellenfényben a part haragos, ezerféle zöldje és a víz fodrokon tükröződő, ringatózóan csillámló nap akaratlanul is ámulatba ejtő.

Eddig egyetlen tiszavirággal nem találkoztunk, a strand előtt visszafordultunk. A 281 és a 282 fkm között egyetlen magányos hím cikázott magában. Gyorsan leértünk a kikötőbe. A kikötés előtt amúgy is dél felé kell kerülni, mert a folyón csak folyással szemben lehet jól manőverezve kikötni. De előtte, kíváncsiságból még egy kurta körrel rápillantottam a kisebbik zónámra is. A mai napot az egyetlen hím regisztrálásával kellett zárnunk.

Nem sok, de tudjuk, ha itt lesz az ideje, jönni fog a többi is!

Tálas László

---

2020. 06.10.

Harmadik megfigyelési napom

Mielőtt először lejöttem volna megfigyelési céllal a Tiszára, sokszor eszembe jutott, hogy korábbi években sokkal hamarabb kezdtem lejárogatni és figyelni a vizet. Ebben az évben bár egy hetet késlekedtem, mégsem maradtam le semmiről. Lehetséges, hogy a 15 éves tapasztalat juttatott a megérzéshez, hiszen szerintem az utóbbi 20 év leghidegebb májusát hagytuk magunk mögött. Amit ebből le lehet vonni tanulságképpen, az az, hogy a környezeti időjárás milyensége is fontos adat lehet. A következő évekre semmiképpen nem lenne szerencsés a gyakorlatot átvinni. Persze az is ott lebeg előttem, hogy 2007-ben, teljesen váratlanul, június 7.-én robbant be a  fővirágzás, egy nagyon meleg május után.

Még tegnap este elhatároztam, hogy ma sokkal korábban fogok lemenni a kikötőbe. Egyrészt azért is, mert a tegnap éjszakai zivatar miatt a csónakfenékben összegyűlt vizet indulás előtt ki kellett meregetni, másrészt meg a korábbi kezdéssel egy kicsit nyújtani szerettem volna a felső megfigyelési utamat. Jó lett volna, az általam „Kécskei egyenesnek” nevezett szakaszig felmenni. Ez a kb. 2 fkm-es szakasz nagyon jó tiszavirág élőhely, de csak vízről lehet megközelíteni. Nagyon szeretem, mert a  végében nyugszik le a  nap, de mielőtt lenyugodna 2000 méteres „aranyhidat” tükrözve szívbéli folyónk  sima tükrére.

Sajnos, ma ez nem sikerült. Már Tiszakürtről Inoka felé haladva a távolban  sötét viharfelhők gyülekeztek. Nem akartam bőrig ázni, és csak a megszokott 3 km-es kis szakaszt jártam be. Induláskor a vízmeregetéssel bíblődtem és a kikötőt üzemeltető Julcsinak is segítettem a „Csámpára” keresztelt kishajó első idei elindításában. Ezzel nem telt el 10 percnél több, és már duruzsolt is a kis Honda a csónak farában. Menet közben elkészítettem a mára előkerített digitális hőmérőm vezetőszárát, hogy mélyebben (50 cm) is tudjak vízhőmérsékletet mérni.  A fordulónál rögtön ki is próbáltam a kis műszert, a sodorvonalban 19,4 C fokot mértem. Repülő tiszavirág egyedet nem láttam, de nem sokáig váratott magára, mert az úszó fűzfa pehely tömegben, alig észrevehetően egy nőstény tűnt fel a baloldalamon (18.15). Lassítottam, hátha lesz még, de nem lett folytatás az alsó szakaszig. A mai időjárást mintha a tegnapiról egy hatalmas fénymásolón másolták volna. Látványos, égbe törő, sötétkék lábú gomolyfelhők, a  felhők között bujkáló nap mély, meleg aranysárgában ragyogó napsütéssel készül a természet nagy  előadására. Az alsó szakaszon ilyen látványos fények fogadtak. A forduló szokásom szerint az Inokai strand előtt volt. Visszafelé, alig hagytam el a strand előtt kanyart, egy karcsú, hosszú farok sertés szépséges hím jelentkezett a baloldalamon (18.45). Elhagytuk, de szép lassan visszafordultam húzva egy kicsit az időt, reménykedve, hátha lesznek társai is. Nem lettek! Messziről már hallatszott, hogy Szent Péter pincéjében kezdték vadul gurgatni a hordókat (a zivatar távoli dörgése). Visszaindultam a csónakkikötőbe, talán még hazaérek a zivatar előtt.

A tegnap említett panel, ugyan egy nappal késve jött be, vagyis egy  nap kimaradással mégiscsak megduplázódott a tiszavirágok száma. Bár megjelenésük erősíti bennünk, hogy valami közeleg, de a közöttük lévő 2km távolság csak plátói kapcsolatot sejtet.

Levegő hőmérséklet 26 C, sodorvonalban mért hőmérséklet: 19,4 C, Partközelben mért: 20.2 C

Tálas László

2020.06.09.

Második megfigyelési nap

Minél több időt tölt el az ember a tiszavirág megfigyeléssel, annál több visszaköszönő panelt fedezhet fel. Én panelnek nevezem, azokat a történéseket, amik több év gyakorlatát tekintve megismétlődnek. Ma egy ilyen panellel találkoztam! Az emberi logika szerint, ha egyszer már találkoztunk egy tiszavirággal, akkor másnap legalább kettőt remélünk, aztán a harmadik nap már sokkal több, és ez a napok teltével beletorkollik a fővirágzásba. Szerencsére, a természeti jelenségek jelentős többsége nem követi az emberbe épített kincstári optimizmust. A jelenségek járják a maguk titkokkal teli útjait, ügyelve arra, hogy a fajba gondos precizitással beépített életstratégiáját, magukon kívül, csak kevesek ismerhessék.

A tegnapi egy kis szárnyas virág látványa mára már, ha nem lenne másfél évtizedes tapasztalat, duplájára nőhetett volna. De működnek a panelek és megtanultuk, hogy nem szabad előre a jelenég növekedésére vonatkozó következtetéseket levonni, csak az adott napi történések számítanak.

Miután jól körbeírtam, következzen az eredmény, hát ma nem láttunk egy kósza repülő tiszavirágot sem. Az időjárás a tegnapi naphoz hasonlatos volt. Hatalmas magasságokba emelkedő gomolyfelhők, zivatart sejtető sötétkék talapzattal. Bármikor eshetett volna, de a felhők között ügyesen bujkált a nap, és inkább az embereket melengette.  A víz még mindig árad, bár ez nem nagy áradást jelent, csak egy métert emelkedett a szokatlan tavaszi alacsony vízállás. Mint ígértem a víz hőfokot is mérem mától. Lehetőség csak a vízfelszín mérésére van egyelőre: 19 C. egy kicsit elmarad az ebben az időszakban szokásos 20-22 C-tól, de ez nem jelentős különbség. Levegő hőmérséklete: 24  C

Ma ez történt! Remény a holnapban!

---

Első megfigyeléssel töltött estém

2020.06.08

Az idén nem sietett a természet, szép nyugalmasan mérte ránk a meleget, mintha tudta volna, hogy a bezárt emberek szíve szakad meg, ha jó időben a lakás „négy sarkát” kell nézniük. Leginkább a városi ember jöhetett rá, hogy mennyire távol kerülhet a bezártságban az ember lételemétől a természettől. És lélekben mennyire közel, mert a hiány mindig közel hoz bennünket belső igényeinkhez. Mi, akik majd másfél évtizede szervezzük, hogy Önök ide tudjanak érni e páratlan természeti csoda kezdetére, a kialakult járvány helyzet alatt rengeteget törtük a fejünket, hogyan tudnánk az adott keretek között, a korábbi években megszokott módon, szervezett túráinkat megtartani. Sajnos, nem lehetséges! De a megfigyeléseinket, a korábbi évekhez hasonlóan, tovább folytatjuk, és az erről készült napi beszámolót, és a fővirágzás kezdetét a megszokott fórumon közzé tesszük, és Önökre bízzuk a döntést.

A mai nap, egyébként a tiszavirágzás időszakának megfelelő időjárás alakult ki. Szép napsütéses idő, hatalmas gomolyfelhőkkel, amikből bármikor akár viharfelhők is összeállhatnának. Időnként, el-eltűnt a még estefelé is igen erős nap, de a megfigyelést egyáltalán nem zavarta. Csak ma került vízre csónakom, és különösen jó érzés volt újra elindulni, vízen lenni. Az évek alatt megszokott útvonal. Először a folyás iránnyal szemben felfelé kb. két folyamkilométer. Talán az utóbbi napok esőinek köszönhetően, a hétvégén kicsit megáradt a folyó, a sodorvonalban néhol uszadékfa, és a vízfelszínen a parti fűzfák fehér pelyhein utazó magjainak milliárdjai. Míg a kis motor vígan pöfögve tolta előre csónakom, arra gondoltam, hogy évek óta tervezzük, hogy a megfigyelések alatt mérjük a víz hőmérsékletét. Nem nagydolog egy vízbe meríthető szondás digitális hőmérő, de valahogy ez eddig elmaradt. Holnaptól pontos vízhőfokot is fogok már írni. Annyi teóriát felállítottunk már a virágzással kapcsolatosan, amik évről évre megdőltek. Hátha ebből a vízhőfok mérésből ki tudunk következtetni valami okosat. A felső szakaszon semmi különöset nem láttunk, csak néhány kapás nélküli horgász ásítozva kucorgott lépcsője alján. Fél hét felé járt az idő, amikor a déli oldalra is lekanyarodtam. Itt kevesebbet kell menni, mert a kérészeknek alkalmas folyópart ott elfogy, gyerekkoromtól kedves homokos strand kezdődik, kövezéssel védett, hosszú partszakasz, ahol csak nagy virágzások idején szokott kérész repülni. A strand előtti éles kanyar után visszafordultam és belőle kiérve a baloldalamon, tőlem néhány méterre egy nőstény kérész hiába kereste élete párját. Korán kelt, a kérész fiúk nagy szereplése, még várat magára.

2020. 05. 22.

---

---

A mai napon, több évi várakozás után, hungarikummá nyilvánították a TISZAVIRÁGZÁS-t!

Mi akik évtizedek óta „szerelmesei” vagyunk a Tiszának, eddig is hangsúlyoztuk, hogy ez a folyó sokkal több figyelmet érdemel. A tiszavirágzásra nemcsak a látványossága miatt kell figyelnünk, hanem a többször említett „marker” jelző miatt. Ez a faj nagyon érzékeny a környezet változásaira, míg az ember csak legyint a számára aprócska változásra, a tiszavirágzás jelzi, hogy nem jó úton haladunk.

Reméljük, hogy ez a megtisztelő cím egy állomás lesz. Egyre többen figyelnek fel egyediségére, páratlan szépségére, és fontosságára. A cél már rég megfogalmazódott: A tiszavirágzás legyen Világörökség!

---

---

Tiszavirágzás 2019

2019.06.24.

Jutalom nap, nekem.

Már tegnap is nosztalgiáztam, hogy régen a túrák utáni nap a saját felfedezéseimnek jutott. Aztán ez elmaradozott, sőt az utóbbi évek gyengébb virágzásai nem is tették lehetővé, mert szinte a virágzások időpontjai egybe estek a túranapokkal. A tegnap esti múlt idézés meghozta a kedvemet, hogy ma elinduljak. Magam nem nagyon szeretek menni, mert egyedül macerás a kikötés, meg nincs kivel megbeszélni a látottakat. A kolléganőm hűségesen jött velem szinte minden este az elővirágzás alatt, és a túrákat is együtt vezettük, a fiaim közül csak legkisebb van itthon, de mára már programot szervezett magának. Szóval majdnem egyedül maradtam a saját nosztalgia túrámra. Aztán csörgött a telefonom, és látom, hogy a közeli KNP-s őrkollégám hívott. Volt már velem az elővirágzás alatt is, de mindig szívesen látott vendégem. Hozta a két fiát és egy osztrák vendégüket. Máris nem kellett egyedül indulnom.

Szerintem azért, hogy nap ne múljon el dörgés nélkül, hát rákezdte. Most észak felől, úgy Bög és Nagyrév tájékán hatalmas sötét fellegekre sütött a kora esti nap. Némelyik nagyon beszürkült, jeget rejtett. A kikötőben még száz ágra sütött a nap. Fél hatkor érkeztem és a kécsei oldal hímjei már jelezték lesz még valami ma is. A vendégeimmel vízre szálltunk és közelebbről megnéztük a napi előadás kezdetét a kécskei oldalon. Itt már ilyenkor árnyék van, fényképezni nem lehet. A folytatás az inokai oldalra vitt bennünket, ahová a lebukóban lévő nap arany fényei vonzottak bennünket. Nem mentünk gyorsan, de folyásnak lefelé könnyebben odaértünk a behajló fűzfák alá.  A hímek a korábbi évek tapasztalatait meghazudtolva elég nagy számban keresték párjukat az aktívnak számító foltokban. Nem sokkal lehettek kevesebben, mint a tegnapi napon.  Már indulásunkkor néhány korai nőstény is repült. Az utóvirágzás jeleit inkább az ő állományuk mutatta. Ma már nem tudtak felfelődni. 1000- 5000 körüli becsült egyedszámmal repültek. A hátunk mögül sütő nap még borzasztóbbá varázsolta az előttünk lévő viharfelhőket. Hatalmas, arany színű villámok törték a sötétkék eget, és egy, pont a folyó közepén a távolban látszódva, hatalmas dörrenéssel vágott le valahová. Ki kellett kötnöm, mert amikor jöttem le, kis kocsimat bekínoztam a kompházhoz vezető út mély sártengerén. Ahogy láttam a felhőket, hát el kellett gondolkodnom, hogy fogom kivinni onnan, ha ránk szakad az ég. Még sütött a nap és néhány fotós a mólón hasalva fényképezte a közeli kérészcsapatot. Míg kinn voltam az utasaim is kedvet kaptak a magamutogató kérész fiúk fotózásához. Sőt magam is előkaptam gépemet. Megkellet várni mi fog velünk történni. Ázunk, vagy folytathatjuk a hajózást? Mire fölénk értek a felhők csak a kécskei oldalon maradtak, nem jöttek még a Tisza fölé sem, de a szép nyár esti fények, ronda szürkévé változtak. Két csepp esővel megúsztuk. Azzal a reménnyel invitáltam vendégeimet újra vissza csónakomba, hogy megyünk felfelé, hátha lesz szerencsénk még egy kis lemenő naphoz. De reménytelen lett, fél nyolc tájékán kötöttünk ki. Már csak néhány utolsó szárnycsapásait repülő kérész maradt a levegőben.

A mai utóvirágzás összefoglalója: Az idei megszokott 17.00 és 17.30 között kezdődött el. A hímek ma túlsúlyban jelentek meg számuk a 10.000-es nagyságrendet közelítette. A nőstények repülése már nem volt annyira látványos, a fent említett 1000- 5000 körül repülhettek. Igazi utóvirágzásra jellemző adatok.

A idei tiszavirágos tudósításaim ezzel a nappal véget értek. A z elmúlt évek gyakorlatától nem fogok eltérni és még egy idei összefoglalóval fogok a napokban jelentkezni.

Köszönöm, hogy ezt a csodát ebben az évben  Önökkel, és munkatársaimmal megélhettük. Várjuk Önöket jövőre is!

Tálas László

2019.06.23.

Harmadik túranap

Amikor elkezdtük szervezni első tiszavirág túráinkat csak két napra mertünk vállalkozni. Aztán egy nappal azért bővítettük ki a túranapokat, mert mindig volt olyan jelentkező, aki nem tudott a két meghirdetett napon eljönni és megkért, hogy nem lennék-e a segítségére. A harmadik nap akkor egy jutalom nap volt nekem, akkor készítettem a képeimet, de lassan-lassan átalakult hivatalos túra nappá.  Egyébként meg , amúgy is kíváncsiságból lenn vagyok az utóvirágzáson is, mint, ahogyan az elővirágzáskor is minden este.

A mai nap teljesen ellentéte volt a tegnapinak. Ragyogó napsütés helyett, éjszaka szakadó eső, reggelre csöpögés. Erre mondják itt felénk, hogy „jó lágy idő van”. Úgy déltájon egy kicsit kitisztult, de a felhők az égen maradtak. Aztán délután négyre a meghirdetett tiszavirág túránk kezdetére újra elszomorodott az idő. Alig mondtam el pár szót az előadásomból, az előadóból kinézve megdöbbenve láttam, hogy zuhog. A túrára jelentkezőket nem tántorította el a természet nagy előadásának megtekintésétől. Ma is csak páran jelentkeztek hozzám az autós megközelítéshez. A többség gyalogolt. Mint, ahogy már többször megtapasztaltuk túraszervezéseink alatt, a természet kegyes szokott lenni a tiszavirágzáshoz. Ha rosszul is indul, szinte mindig jóra fordul az időjárás. Ma is ez történt! Ha nem is száz-ágra sütött a nap, de szép szórt fényeket adó párafüggöny mögül mégiscsak ki-ki sütött a nap. De, hogy ne érezzük azt, hogy ez a nap elüt az előzőektől, a virágzás derekán messziről komoly dörgések morajlása hallott. A kis csónakmotor dünnyögése alatt jutott eszembe, hogy gyerekkoromban, erre mondták, hogy Szent Péter gurgatja az üres hordókat a pincében” Aztán dél felől a felhők is megjelentek, és szintén szokás szerint a Tisza megállította őket. Szerencsére az égiek döntése nem felénk vezérelte őket, hanem tovább görgette Csongrád felé. Egy kis előnyt kaptunk,  csak annyit, hogy meg ne ázzunk az utolsó túra napunkon.

A tiszavirágzás napi menete hasonlóan alakult ma is , mint az elmúlt napokban. 17 óra körül már a kompkikötő kécskei oldalánál észlelhetően megjelentek a hímek. Nem sokkal utána(17.30) az inokai oldal déli része is aktivizálódott. A szokásos déli két nagy folton becsülten  a tegnapinál több hím egyedet láthattunk. A napi rajzás csúcs 18.00- és 18.30 között következett be. A tegnapi intenzitás jelentősen csökkent a nőivarú egyedek tekintetben. (több tízezer egyed) A becsléskor zavaró tényező volt a viharfelhők megjelenése utáni megélénkülő szél, illetve a napfény hiánya. Kétség kívül a lenyugvó nap sugaraiban repülő tiszavirágok becslése sokkal könnyebb, mint az elszürkült felhő háttérrel.  A virágzás végét nem vártuk meg, a vészesen közelgő zivatar miatt. Valószínűsíthető, hogy a vége 19.30 táján következett be, hiszen jelenlétünk utolsó pillanataiban már a nőivarú egyedek száma is alaposan megcsappant.

Idei túráinknak vége, de még az utóvirágzás pár napjáról fogok beszámolót írni.

Köszönjük, hogy eljöttek hozzánk! Reméljük, hogy élményekkel teli órákat töltöttek nálunk!

Tálas László

2019.06.22.

Második túranap

Ma igazi tiszavirágzásos idő köszöntött ránk. Az ég sem dörgött, mint a korábbi  napokban, csak jó meleg volt.

A meghirdetett időpontban több ember várt ránk, mint tegnap. Az előadásra és a felkészítő vetítésre az előadóterem megtelt. A népes kis csapatból csak kevesen vállalták a kikötő autós megközelítését, inkább többen gyalog vágtak neki a 2,5 km-es távnak. Negyed hat körül már mindenki a lenn várta a ” természet nagy előadását”. Igazából már akkor el is kezdődött, de csak kevesen vették észre. Ugyanis,  itt mindennek rendje van. A rajzás kezdetén, a kikötővel szemben, a kécskei part jobb oldalán   kezdődik a virágzás, majd délfelé halad, egészen a kanyarig, aztán átjön a bal partra és halad fel a kikötő felé. A kécskei oldal virágzása már évek óta nem annyira látványos, de a mai napon az inokai oldal, kikötő alatti része sokkal aktívabb volt. Érdekes, hogy a tegnapi nap meg éppen a kikötő felett volt több kérész.

A napi lefolyás hasonlóan alakult, mint tegnap. Kb 17. óra táján jelent meg az első kérész, majd fél hat után kezdett nagyobb „forgalom lenni a parti sávban. Egyre több szubimágó repült a part felé második vedlésre. Többnek sikerült a túrázókat is célpontnak választani, nem kis élményt okozva ezzel. 18.30 körül elérkezett a  napi rajzáscsúcs. Csúcsban megállapítható volt, hogy a mai rajzás láthatóan nőivarú túlsúlyos. A folyó közepén becslésem szerint több százezret meghaladó egyedszám volt tapasztalható, míg a parti zóna hím egyedei cca. 20 ezer körüliek voltak. 19 órára a parti sáv szinte teljesen kiürült, csak a folyó közepén folyt a kompenzációs repülés. 19.30-ra már csak pár nőivarú egyed repült.

A tegnapihoz képest, az elvárásainknak megfelelően (mondom én ezt nagy mellénnyel utólag), egyedszámban kissé növekedést mutatott. Nagy valószínűséggel ma volt az idei rajzás csúcsa. Bár, megmondom őszintén jól esne egy holnapi pozitív csalódás.

Tálas László

2019.06.21.

Az első túranap

A legnehezebb elhatározás a tiszavirágtúrák szervezésében, az az első meghívó kiküldése. Ha már eldöntöttük, akkor már minden megy a régi megszokott kerékvágásban. A döntésen tegnap túlestünk, ma pedig meg volt az első túra.

Hogy ne menjen minden simán, úgy 16 óra körül, amire a gyülekező meg volt hirdetve, egy kicsit elkezdett messziről dörögni az ég, jó fülledt volt az idő. Mint mindig a technika felmondta a szolgálatot, de a vetítésre megoldottuk. Az első nap szinte mindig a bátrak vállalkozása. Ma is így volt! Nem voltunk sokan (15-en jöttünk össze), de ez a résztvevők szerencséje. Többet láthattak az egész eseményből. Többet is fordulhattam velük, hogy vízről is lássák a történéseket.

A gyalogtúrával érkezők 17.30 körül értek le a kikötőbe. A virágzás korán 17 óra előtt már elkezdődött. Intenzitása a tegnapihoz képest nőtt. inkább nőivarú túlsúly volt tapasztalható. Becsléseim szerint a több tízezres, a 18.30 körüli napi   csúcsban 100 ezret meghaladó egyedszám  volt tapasztalható.  A korai kezdés miatt a rajzás befejeződése korábban volt. 19 órakor már a partisáv szinte teljesen kiürült a hím egyedektől, és 19.30-ra a kompenzációs repülést végző nőstények sem repültek a folyó közepén.

Reményeink szerint az ez évi kérészrajzás csúcsa a várhatóan a holnapi napon lesz.

2019.06.20.

A tegnapi jelekből valami ilyesmire számítottam…

A tegnap esti írásommal már sejtettem, hogy megérzéseim vannak a mai nappal kapcsolatosan. Sokszor már az előrajzás folyamán is meg-meg indul egy-egy nap az egyedek száma, ami sokszor túlzott következtetésekre biztatja a megfigyelőket. Aztán másnap jöhetnek az új teóriák a visszaesésére. A hátunk mögött lévő 12 év óvatosságra int. És még így is kaphatunk egy jó kis becsapást.

Ma fél hat körül értünk le a kikötőbe. A rajzás korai szakaszában tapasztalható késői megjelenés( 19.30 körül), most az előrajzás időszakában jóval korábbra tevődött. Természetvédelmi őr kollégámmal váltottuk egymást. Beszámolója szerint a vízről az első példányok, már 16 óra tájban megjelentek. Becslésem szerint a napi csúcs előtt érkeztünk le és néztük végig az első igazi felfejlődés jeleit mutató előrajzást. Becslésem szerint az egy látótérben észlelhető egyedek száma 100- és 200 közötti lehetett. Az elmúlt évek gyakorlatához igazodva, a megtapasztalt egyedszám miatt a 2019-es Tiszavirág Túránkat meghirdetjük:

2019-es tiszavirág túrák

06. 21.-én pénteken d.u. 16 órakor

06. 22-én szombaton d.u. 16. órakor

06. 23.-án vasárnap d.u. 16 órakor

A gyülekező a Tiszakürti Arborétumban lesz, ahol előadást hallgathatnak meg a tiszavirágok életéről, majd gyalogtúra a Tiszainokai kikötőbe (2,5 km) . A tiszavirágzás megtekintése után szalonnasütés, borkóstolás, az élmények megbeszélése.

Kérem Önöket, hogy természetbeni túrához készüljenek! Az elmúlt hetekben levonuló áradás után a gáton belüli mélyedések megteltek vízzel és az elmúlt napok esős időjárása miatt praktikus, zárt, de könnyű ruházatot, esőkabátot, sár- és vízálló lábbelit hozni.

Továbbá szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a Tisza mentén (hagyományosan) az idén is nagy szúnyoginvázió van. (egyéni védekezés szükséges) A meleg ellenére minél kisebb felületet hagyjanak szabadon a vérszívó rovarok támadásának.

Fokozott figyelmet kérek mindenkitől a túrára hozott gyermekekre. A nemrég levonult áradás után, és a csapadékos idő miatt a part talaja csúszós.  A korábbi években használt feltáró-ösvényünk a nagy sár miatt nem használható, csak a kikötő magas partja áll rendelkezésünkre a megfigyelésre.

Az idén már nem küldünk a régi regisztrációs adatbázisunkban lévő címeknek értesítéséket, az adatvédelmi törvény előírásai miatt.

Kérem Önöket, hogy  használják tájékozódásra a www.tiszaviragzas.hu honlapunkat, vagy írjanak a  tiszaviragzas@tiszaviragzas.hu címre.

Tálas László

2019.06.19.

Majdnem ránk szakadt az ég…

Délután a fülledt meleg jelezte, hogy lesz valami meglepetés eső. Messziről dörgött és nagyon sötét volt Kecskemét felé az ég. Ha a Duna-Tisza közén van az égiháború, akkor a Tiszán, így nyáridőben nem tud átjönni semmilyen vihar felhő. Az Ugi hídnál megállnak, és azon „gondolkodnak” hogyan kellene átkelni a folyón. Amíg a nehezebb része le nem esik (általában jég), ott maradnak, majd vagy délnek Csongrád felé veszik az irányt, vagy Tiszakécskének. Csongrádon a fahíd környékén, Kécskén meg a Bög-Nagyrévi rév körül tudnak csak átkelni a folyón. Ez szinte törvényszerű. Emlékeiben kutatva, talán csak egyszer volt, hogy egy tornádó szerű, hatalmas széllel átszáguldottak a folyón a felhők.

Most is megálltak úgy fél hat körül, a szokásos helyen. Itt Kürtön még sütött a nap, gyorsan beugrottunk a kocsiba a legidősebb fiammal és lementünk a kikötőbe. Sikerült  gyorsan elindulni és a déli kis kanyart bejárni. Nem nagy csoportokban, de 20-25, általában nőstény kérészt láttunk repülni. Pár hím is cikázgatott a víz felszínén. Aztán visszafordultunk a kikötő felé és a jobb kérészes helyeket szép lassan áttekintettük. Ma már legalább pár második vedlés előtti rosszul repülő egyedet (szubimágó) is láthattunk. A kikötnél felvettük kolléganőmet, és az északi nagyobb körünket már együtt néztük meg. A délihez hasonló intenzitást  tapasztaltunk. Ez a nap már egy  igazi előrajzásnak mondható volt. Összességében 50-100 példányt láthattunk az egész bejárt kb 3,5 km alatt.

Ahogy visszafordultunk a kikötő felé, a jeges felhőkkel tarkított sötét felhő valószínűleg Csongrádnál átjutott erre az oldalra, és vészesen közeledett. Még jó, hogy lefelé sokkal gyorsabban halad a csónakunk. Még eső előtt kikötöttünk. Haza felé azúton már a messze előttünk lévő tájat a sűrű esőpászmáktól nem láttuk. Otthon ránk szakadt az eső. Fél hétig tudtunk maradni, de amit láttunk előre mutatónak tűnik. Minden esetre az már előre kimondható, hogy készülődni kell, aki szeretné látni főrajzásban a tiszavirágzást. Mi meg imádkozunk, hogy a hétvége valahogy beleessen ebbe az időszakba.

Tálas László

2019.06.18

Majd lesz valami….

A tegnap esti tapasztalatok és a déli folyószakaszról kapott hírek miatt kicsit egykedvűen foglaltam el helyemet a kikötő pontonján.  Korábban érkeztem mint szoktam. A családi kocsit másfelé vitték a gyerekeim, hát hamarabb lepakoltam egy félórával. Öt alig múlott el, még sütött a nap, de a szúnyogok nagy rajokban jöttek le a pontonra is. Dél felől, sötét felhők gyűltek, és messziről dörgött. Mára Tiszaalpárról a Kiskun őrkollégám jelentkezett be öt angollal, akik náluk vendégeskednek. Hátha szerencséjük lenne és utolsó napjukon, látnának tiszavirágot. A kikötőből ma is inkább a vízre menekültem a szúnyogok elől, míg vártam őket. Ezalatt egy rövid déli kör csináltam, majd északon ugyan ez. Jó jelnek tűnt, hogy két nőstény és egy hím kérésszel találkoztam. Közben visszafordultam, mert az angolok megérkeztek. Azt gondoltam, hogy legalább látnak egy két példányt. Ez szó szerint igaznak bizonyult. Kb kettőt láttunk is. Egykedvűek voltak, pedig de szerettem volna látni az arcukon az elragadtatást, a megelégedést, mint már az utóbbi 15 évben nagyon sok ember arcára festettek őszinte csodálatot ezek a csodás rovarok. Bár, egyedül indultam el, ilyenkor a kikötést különös odafigyeléssel kell végezni, most szerencsére Pisti barátom segített. Kikötöttünk, mert úgy véltem, hogy csak feljön délről az a csúnya sötét felhő, pár csepp erejéig csapkodott az eső. Kolléganőm jelezte, hogy ma kicsit később jön. Míg vártam rá, hát takarítottam egy kicsit, de alig kezdtem hozzá csapódott egy kocsi ajtaja. Az egyterűből 7 ember szállt ki, kürtiek voltak és ismerősöket hoztak. Lenéztek hogyan áll a tiszavirágzás. Nem értek el tegnap telefonon, hát elég sokat cseng ezekben a napokban. Aztán itt személyesen megbeszéltük a tiszai tiszavirág történéseket. A hét ember után nagy csapat szúnyog is lejött. Mondom nekik, hogy jobb lenne a vízen, ott kevesebben vannak. Öten beszálltak, még soha nem láttak tiszavirágot. A felhők megálltak, csak messziről hallatszott még morajlás szerű halk dörgés. Hát szerencséjük volt legalább 5 nőstényt láthattak. Latolgatták hogyan tudnak visszajönni, ha kezdődik a főrajzás. És volt még egy kanyar, mert a kolléganőm is megérkezett a férjével, velük is mentünk egy kurta nyolcast dél és észak között. Itt se volt nagyobb észlelési szerencse. 6 nőstényt láttunk. Ez a mai eredmény! Tíz felett, de húsz alatt!

Mikor hazaértem, gondoltam megkérdezem mi történik Szeged környékén. Jó hírek Albert Andristól: Csak türelem! Ide már megérkezett, a Maros-toroknál milliós, kicsit feljebb százezres nagyságrendben virágzik a Tisza. Pár nap és ide fog érni. Önöknek, akik olvasnak a hétvége biztosan jobb lenne a túrára. Csak kihúzzák odáig!

Tálas László

2019.06.17.

Egy nap kihagyás

Kényszerűségből tegnap nem mentünk vízre. Vagyis egy bő órát ott voltunk a kikötőben, de a viharfelhők miatt nem indultunk el csónakkal. Fél hét felé elkezdett cseperegni az eső, fújt a szél, villámlott. Szóval elindultunk haza. Nem történt semmi.

Ma a szokásos időben mentünk le, fél hatkor Marci fiammal. Az indulás előtt a tegnapi esőt mertük a csónakból, a felettünk lévő fekete nyár termésmaradványait tereltük össze. Szóval, takarítottunk egy kicsit. Már amennyire hagytak bennünket a szúnyogok. Kolléganőm nem jött még, elmenekültünk a vízre. Ott vártuk be. Természetesen, ahogy elindultunk azonnal vissza is kellet fordulnunk érte. Sokat apadt a folyó, majd két és fél métert 10 nap alatt. Egyre tisztább, és érdekes, hogy ma szinte alig láttunk már nyárfapihét úszni a felszínen. Úgy látszik a tegnapi szél belesodorta a vízbe és mára csak kevés maradt.

Nyilván gondolják, ha ilyenekről írok, olyan nagyon nem tolongtak a kérészek. A második szokásos déli, majd északi kör alatt, a közben hozzánk beszállt kis fotós hölggyel nem tudtuk eldönteni, hogy egy vagy két kérészt láttunk. Szóval mára csak ennyi jutott, hiába kerültünk még egyet.

Kiskunsági Np-os kollégámmal is beszéltem, ott is csendes minden a Tiszán. A Maroson a tegnapelőtti  már látványosnak mondható repülés úgy tűnik fővirágzás volt, de a Tiszára nagy hatást nem gyakorolt.

Nincs más várunk, hátha elhúzódna hétvége felé. Akkor többen tudnának eljönni.

Tálas László

2019.06.15.

Megláttuk….

A tegnapi beszámolót úgy fejeztem be, hogy majd holnap meglátjuk. És ez meg is történt! Megláttuk, vagyis nem láttunk semmit. Egyetlen egy kérészt sem sikerült fellelni, pedig szorgalmasan róttuk az évek óta megszokott köröket. Csak a szúnyogok voltak kitartóak, még a vízen is megtaláltak bennünket, ha lassabban mentünk. Lehetséges, hogy belőlük egy is sok az embernek, de azt azért lehet érezni, hogy valamennyivel kevesebben vannak, mint egy héttel ezelőtt. Míg kérészt kémlelve néztem a vizet, jutott eszembe a pár évvel ezelőtti állapot, amikor itt a Tisza mentén szinte egyetlen szúnyogot sem lehetett találni. Akkor meg azon aggódtunk, hogy vajon milyen környezeti károkat okozott az ember, hogy már szúnyog sincs. Mi lesz a belőlük élő élőlényekkel, halakkal, madarakkal? Most akad bőven számukra táplálék.

A tegnap esti várakozásunkat, nem vették figyelembe a kérészek. Próbálunk minden évben következtetéseket levonni, teóriákat alkotni, de soha nem jön össze az emberi logika szerint. Végül is semmi baj, Tiszavirágzás lesz! Minden jel arra utal, csak ki kell várni.

Dél felől jó hírek jönnek. Albert Andris Kiskunsági NP-os kollégámnál Szeged környékén már beindult. Haladni fog felfelé, hamarosan ideér.

Tálas László

2019.06.14.

Közelítünk

Az képzeli az ember, hogy bizonyos dolgokat már nem lehet fokozni. Hát, a mai nap melegebbnek tűnt, mint a tegnapi. Sőt, az is volt! 36 C árnyékban. Bár, felhők szabdalták néha az eget, enyhülést mégsem hoztak. Képtelen az ember bármi hasznosat tenni ebben a forróságban, ilyenkor egy órácska szunyókálás jót tesz. Öt óra környékén szedtem össze a kellékeket, evező, benzintank, a hátizsákom (tele hasznos holmikkal: távcső, fényképezőgép stb) és persze a motor indítókulcsa. Első alkalommal itthon hagytam, és a szúnyogfelhőn kétszer átvágva  kellett hazamenni érte újra. Hát, így tanulunk, a megszerzett tapasztalat után inkább nem hagyom otthon ezt a fontos kelléket. Mire a kikötőbe értem észak-kelet felől, távolról dörgött az ég. Becslésem szerint Tiszaföldvár, Martfű környékén lehetett zivatar. Megvártam mivé fejlődik az égi háború. Feljön vagy elmegy. Először úgy tűnt hogy közelít. Két hatalmas csattanás, s a szél is feltámadt. A termésüket szóró nyárfák pelyhei hóesést varázsoltak a kánikulába. A folyó felülete is hömpölygő fehérré vált. Vártamban az erős nap elől a kikötő kishajójának vászon teteje alá bújtam be. Onnan kémleltem a víz felé. Vajon a tegnapi egyke kérészt követik-e ma társai? Aztán megjött kolléganőm is, vele várakoztunk arra, merre fog haladni a vihar. Aztán elcsendesedett. Egy órás várakozás után mehettünk a vízre. Először az esélyesebb déli részt céloztuk meg, de nem láttunk egyetlen példányt sem. Aztán az északinak vágtunk neki,  nem kellett sokáig várni, mert egy szép magában cikázó hím tűnt fel a csónak folyó felőli oldalánál.

Aztán még kettő kísérgetett bennünket, mire visszaértünk a kikötőhöz. Este 7 elmúlt és megélénkült a déli oldal is legalább 10 nőstény kérész repkedett. A történések kíváncsivá tettek, felhívtam  Kiskunsági Np-os kollégámat, vajon a délebbi folyószakaszon mi történik.  A Maros torkolata közelében kb 100-as repülést produkáltak, de a Tiszán nem tapasztalható még semmi. Holnap meglátjuk, hogy a fejlődés töretlen lesz-e? Persze, ebből a pár darabból még nem lehet túra, de legyünk optimisták. Egyre közelebb kerülünk.

Tálas László

2019. 06.13.

Az első árva kérész

Napközben rekkenő hőség, még a fél hatos vízre szálláskor is agyvizet forraló kánikula. A víz apadóban, bár mintha az apadás kicsit lassulna. Jó volt elindulni, legalább a menetszél hozott némi komfortérzetet. Ma ketten faggattuk a Tisza, tiszavirágos titkait. Szokásos első kanyar a déli területekre. A táj gyönyörű, de kérészt egyet sem láttunk. Irány az északi hosszabb útvonal. Ilyenkor, amikor magas a víz gyorsabb is, és akkor lassabb a felfelé haladás. Nem baj, ha nem száguldunk. A monoton motorhang kerepelése mellett az agy monotonná teszi a fantasztikusat is. Aztán egy-egy apró részlet,  festmény szerű, vízről visszatükröződő  fény-,szín,-játék, borzongva zökkent vissza a valóságba. Mintha egy impresszionista kiállításon lennénk, ahol a képek nem keretben lógnak, hanem végtelen szalagként követik a bennük utazót. Aztán az északi út gyöngyszeme a kécskei egyenes: legszívesebben így esttájon megállítanám a napot és végtelen időket tudnék ebben az állapotban ott tölteni.

Eddig még nem mentünk fel a kécskei szabadstrandig, ma a felfedezés reményében tettük ezt. Hát, valamit felfedeztünk, a mindig szépen gondozott strandfelület homokját az áradás csúszós iszapja vastagon lepte be. A büfésoron még csak néhány sétáló pár volt kíváncsi a folyóra, fotózkodtak a lemenő nap társaságában. A hideg üdítő bennünket is kikötésre késztetett, aztán megszerezve gyorsan visszafordultunk Tiszainoka felé. A kérészek továbbra sem kényeztettek el bennünket. Egyet sem láttunk. Viszont egy esti portyára induló hódot sikerült kicsit megtréfálni. Nem gondolta volna, hogy olyan gyorsan odaérünk a közelébe, nem fordult vissza időben, mögé kerülve kicsit közelebbről láthattuk. Rejtőzködés végett le-lebukott a víz alá, de túl nagy volt a táv, levegőért fel is kellett jönnie. A kis epizód után pici csorgás alatt felhívtam a szomszéd Nemzeti Park tiszavirágban jártas kollégáját. Tájékoztatott az alsóbb Tisza-szakasz és a Maros helyzetéről. A Maroson már tapasztaltak némi tiszavirág jelenlétet, de a Tiszán még egyet sem látott ő sem. Ahogy mi sem, eddig, pedig kolléganőm az induláskor azt mondta, hogy úgy érzi ma fogunk látni kérészt.

Már a kikötéshez kanyarodtam, amikor egyetlenegy nőstény kérész a csónak mellett repült el. Ugye, ugye a női megérzések…

Az eddigiekben az első egyedek kizárólag hímek voltak, az hogy most egy nő ivarút találtunk, csak azt jelenti, hogy a tiszavirágzással kapcsolatosan semmi nem biztos, amit az ember igaznak vél. Csak egy biztos, az, hogy nemsokára lesz!

Tálas László

2019. 06.12.

ÉS HA MÁR VAN CSÓNAK….

ÉS ha már vízen van a csónak, akkor minden nap estéje a figyeléssel telik!

Ma este 6 körül üdítőleg hatott, hogy kimehettem a Tiszára. Rekkenő meleg volt egész nap, és a folyó környezete még mindig hűvösebb mikroklímájú. A víz érezhetően melegebb, mint vasárnap volt, és tisztább. Ezek jó jelek! Remélem ezek a jó jelek szaporodni fognak a napokban, annyira, hogy talán rátalálhatok az idei első megfigyelt kérészemre. Persze, mindig sietne az ember, de ha visszagondolok több év tiszavirágos történéseire, akkor nem kell még idegeskedni. Ma még csak 12.-e van.  Mint korábban írtam már, ha kérdezik tőlem: Mikor lesz a tiszavirágzás? Azt szoktam válaszolni: Június 10- 20 között szokott lenni általában, de vannak évek, amikor néhány nappal korábban és vannak, amikor néhány nappal később. Aztán, hogy pontosan mikor következik be, azt csak utólag tudjuk beírni a statisztikánkba.

Ma a szokásos déli körrel kezdtem, ezúttal egyedül. 18.30-kor a déli telepek környékén nem láttam repülő egyedet. Aztán ráfordultam a hosszabb északi részre. Tegnap csak kb 2 km-t mentünk, ma elhatároztam, hogy távolabbra megyek, egészen Nagyrév alá. Nagyon szeretem a lemenő napot látni, amint, az általam „Kécskei egyenesnek” nevezett részen bukik a látóhatár alá.

A kérész nélküli látvány ma is pazar volt, de kérészekkel….. Hát, nincs még más beleálmodjuk, míg valóságban meg nem színesítik életünket.

Tálas László

2019.06.11.

ÚJRA VÍZEN

Bár, nap nem telt el, hogy estefelé le nem menjek a folyóhoz, a magas víz miatt csak távoli szemlélője lehettem a rohanó víznek. A csónakomon már korábban elvégeztük a javításokat, és a hozzátartozó motor is ott pihent startra készen a műhelyem sarkában.

Hiteles információ szinte semmi nem érkezik a folyó alsóbb szakaszairól, csak  korábbi évek fotóival feltett FaceBook bejegyzések érkeznek a türelmetlen tiszavirág-rajongóktól. Azt hiszem mindannyian tudjuk, hogy ettől még nem fog korábban bekövetkezni a rovarvilág e nagy csodája.

Június eleje óta izgalomban tart: Vajon mi történik a folyón? A kétségek azért jöhetnek létre, mert a korábbi években már volt némi tapasztalatunk a korai kezdésre, és ha nincs lehetőség a saját szemünkkel meggyőződni valójában mi történik, hát nincs más, csak a kétségeket tudjuk tovább szaporítani.

Aztán tegnap ennek is vége lett, a víz annyira visszahúzódott, hogy a csónakot vízre lehetett tenni. És végre néhány rántással újra zümmögni kezdett a kis csónakmotor. A kikötő lejárat bevágásában, nemcsak a motor beüzemeléséven kellett törődni, hanem a hatalmas mennyiségű szúnyog is nehezítette a munkámat. Pár hónap eltelt, hogy nem volt kezemben az irányítókar, újra szokni kellett a finom mozdulatokat, de szép lassan kijutottam a Tiszára. Míg kolléganőmre vártam, déli irányban tettem egy kis fordulót. Sok év tapasztalatából már tudom, hogy a kérésztelepek melyik részen helyezkednek el. A víz még mindig annyira azért magas, hogy a parti füzek koronája belelóg.  A közelükben csorogtam lefelé, keresve a jeleket, hátha látok egy hírmondónak valót. Egy sem akadt.

Aztán vissza a kikötőbe, ahová megérkezett a kolléganőm. Vele együtt a kikötő feletti 2 km-t néztük át, hasonló eredménnyel. Egyetlen kérészt nem láttunk,  a további napok reményével hagytuk ott éjszakára a folyót.

Tálas László

2019.06.09

A túraszervezők rémálma történik

Amikor készülődünk a tiszavirágzás túrák szervezésére, a félelmek között mindig ott van, hogy „Nehogy magas legyen a folyó vízszintje”. 2010-ben nagyon keserű tapasztalatokat szerezhettünk a magas vízszinttel kapcsolatban, hiszen közelébe sem mehettünk a folyónak. Igaz, akkor talán értelme sem lett volna. Most, hogy a száraz tavasz után emlékeim legcsapadékosabb májusa köszöntött ránk, újra előjöttek a 2010-es emlékek, bár a veszély koránt sem akkora, mint akkor, de a folyóhoz most sem lehet lemenni. Napok óta minden este megnézem mi a helyzet, hátha változott, de nem! Tegnap még ráadásul a lejáró aszfaltjára keresztben, még egy hatalmas kőris is jobbnak látta fekvő helyzetet felvenni.  Haragos zöld lombjával teljesen elzárva előlem még a kilátást is. Ma, elhatároztam, hogy átmászok rajta és a vízen átgázolva bejutok a kompház magaslatára. Átmásztam a fán és visszafordultam. Annak ellenére, hogy ma már apadásnak indult a víz, nem volt elég a combig felhúzott nadrág. De legalább már messziről láthattam a vizet. Eddig áradt és akkor hideg és nagyon hordalékos a víz. Most tisztábbnak tűnik, de elég hidegnek éreztem, talán már nem rohan annyira. Ahogy átvergődtem a kidőlt fán,  a feltöltődött kubikgödrök állóvizeiben felszaporodott szúnyogok hada támadott meg, és csak visszafelé néztem meg tüzetesen a vizet, lárváktól volt fekete. Szép kilátásaink lesznek, szúnyogból lesz elég az idén.

A tiszavirágzással kapcsolatosan csak arról a bizonytalanságról számolhatok be, mint amit minden évben megteszek. Olyan korai, mint tavaly már nem lesz. Eddig még, 2010-et kivéve, nem maradt el. Az idén is lenni fog! Mindig aggódunk, aztán egyszer csak ránk köszönt az élővilág évmilliós csodája!

Tálas László

---

2019. 05. 25.

Készülődés egy újabb talány megfejtésére

Május végén, ahogy 20.-a után telnek a napok, egyre több gondolat vetődik fel bennünk szervezőkben, a tiszavirágzással kapcsolatban. A mögöttünk maradt 13 év tapasztalatai ugyan a szervezésben biztosabbá tettek bennünket, magáról a tiszavirágzásról is többet tudunk, de a lényeg ezalatt az idő alatt sem változott: Továbbra sem tudjuk megmondani előre, hogy pontosan mikor következik be ez a világcsoda. A tapasztalat azt mondatja velünk, hogy június 10 és 20 között a legnagyobb az esély a virágzás elindulására, de hogy ne legyünk biztosak a dolgunkban, voltak már ettől eltérő időpontú virágzások is. Kedvező adottságú években pár nappal korábban indult 10.-e előtt, más években a két időpont között, és időnként 20.-a után is előfordult már.

Tegnap volt az első nap, hogy „ránéztem” a vízre, Bár, biztos voltam benne, hogy még nem történik semmi, de mégis érdekelt a környezet, ahová a túránkat vezetjük, milyenek lesznek a feltételek. Az elmúlt napok nagy esőzéseit, a száraz koratavasz miatt  a talaj  gyorsan felszívta. A folyó szintjét a gyors és nagy mennyiségű  esőzés megemelte, a vízét agyagos sárgára színezte.

Minden csendes, csak a szél borzolta fel a sárgás felszínt. Még várnunk kell!

Az ember a Föld titkait állandóan firtatja. Modern eszközeinkkel a makró-, és mikrovilágot egyre mélyebben ismerhetjük meg. Ezek az eszközök egyre tökéletesebbek, és mégis vannak élőlények, amelyek az emberi furfang ellenére is tudják őrizni titkaikat. A tiszavirágzás tekintetében a titok teljes megfejtése egyenlőre várat magára. Sokat tudunk, de a nagyon fontos kérdések részletei nem tisztázottak.

A legfontosabb emberi kérdés, így virágzás előtt, hogy: Mikor fog kezdődni?

Előrebocsátanám, hogy ez a kérdés e rovarfaj évmilliós kialakulása és fejlődése tekintetében nem a legfontosabb, hiszen akkor fog bekövetkezni, amikor a környezeti feltételek megfelelnek a rajzás megindulásának. Korunk modern embere, fontosságát hangsúlyozva, szeretné látni, programjába biztos pontként beépíteni a látvány legoptimálisabb időpontját. Mindent azonnal akarunk, és úgy, ahogy az ember kigondolja. Vannak olyan élőlények, melyek más logika szerint élik az életüket, fittyet hányva az ember gondolatvilágára, és megtartják életük kis titkait. Itt nekünk kell alkalmazkodnunk hozzájuk, meg kell szakítani megszokott (berögződött) életritmusunkat, visszalassítani a természet szintjére, gondolatban közelíteni, várni, és alázattal elfogadni, azt, amit ebben az évben kapunk. Csak így lehetünk tanúi egy új év, csodás, egyszeri természeti „előadásának”.

Ha idén is látni szeretné a tiszavirágzást regisztráljon  tiszavirag@tiszaviragzas.hu   e-mail címen , és időben ide fog érni!

Tálas László